Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

Forrás: Kossics József: A Magyar Országi Vendus-Tótokról. = Kedveskedő', 1824. 19. sz. 145. p.; 22. sz. 171-174. p.; 23. sz. 181. p. Irodalom: Tanulmányok az Őrség monográ­fiájához. 1. köt. Kardos László: Az Őrség népi táplálkozása. Bp., 1943. 267 p. (A magyar táj­és népismeret könyvtára) Vir: Kossics József: A Magyar Országi Vendus­Tótokról, = Kedveskedő, 1824. 19. sz. 145. p.; 22. sz. 171-174. p.; 23. sz. 181. p. Literatura: Tanulmányok az Őrség monográ­fiájához- 1. köt. Kardos László: At Őrség népi táplálkozása. Bp., 1943. 267 p. (A magyar táj­és népismeret könyvtára) 109. 1828. 1828 A SZLOVÉN FÉRFIAK ÉS AZ ASSZONYOK VISELETE MAGYARORSZÁGON Kossics József és Csaplovics János néprajzi tájmonográfiája (részlet) A 19. század elején megnőtt a néprajzi csoportok iránti érdeklődés. Csaplovics János 1819-ben felhívást tett közzé, mely­ben a Magyarország területén élő külön­böző népcsoportok és nemzetek leírására ösztönzött. (A palócokról Szeder Fábián írt, az Őrségről Nemesnépi Zakál György). A felhívásra 1820-ban küldte el az akkor alsószölnöki plébános, Kossics József a magyarországi szlovénekről készített mun­káját. Csaplovics ezt a szerző nevének említése nélkül tette közzé a Bécsben megjelent Magyar Kurrir mellékletében, a Kedveskedőben 1824-ben, majd 1828­ban a Tudományos Gyűjteményben je­lentette meg a saját neve alatt, és csak a jegyzetben közölte az alábbiakat: „Ezen kellemetes, derék és igazán becses értekezést, melynek első paragrafu­sai a Kedveskedőben már ki voltak adva, néhány esztendővel ezelőtt tisztelendő al­sószölnöki plébánus Kossics Jósef úr szol­gáltatta kezemhez, minekutána az én eth­MOSKA IN ŽENSKA NOŠA OGRSKIH SLOVENCEV Etnografska krajinska monografija Józsefa Kossicsa in Jánosa Csaplovicsa (odlomek) V začetku 19. stoletja se je povečalo zani­manje za etnografske skupine. ]ános Csap­lovics je leta 1819 objavil poziv, v katerem je spodbujal za opisovanje najrazličnejših et­ničnih skupin in narodov. (O ti. palóci je pi­sal Fábián Szeder - etnografska skupina palóc je živela oz- še živi na območju, ki se danes razprostira na severu Madžarske in na jugu Slovaške -, o Orségu pa je pisal György Zakál iz Nemesnépa). Na poziv je takratni župnik József Kossics leta 1820 poslal svoj prispevek o Slovencih na Ogrs­kem. Csaplovics ga je objavil leta 1824 v prilogi Kedveskedő revije Magyar Kurrir, ki je izhajala na Dunaju, ne da bi omenil av­torjevo ime, nato ga je objavil leta 1 828 v Tu­dományos Gyűjtemény (Znanstvena zbirka) pod lastnim imenom, in le v opombi zapisal: »To prijetno, vrlo in res dragoceno razpravo, katerega prvi paragrafi so že bili objavljeni v Kedveskedő, mije pred nekaj le­ti dal v roke spoštovani dolnjeseniski župnik gospod Jósef Kossics, potem ko je bil sezna­njen z mojimi etnografskimi prizadevanji. 296

Next

/
Oldalképek
Tartalom