Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

Forrás: ZML Zvm. nközgy. ir. Egyházügyi j Vir: ZML Zvm. nközgy. ir. Egyházügyi összeírás összeírások, 1788. Irodalom: Géfin Gyula: A szombathelyi egy­házmegye története. 1. köt. Szily János, Her­zan gróf bíboros, Somogy Lipót és Bőle And­rás püspökök élete s működése. Szombathely, 1929. 75-80. p. sok, 1788. Literatura: Géfin Gyula: A szombathelyi egy­házmegye története. 1. köt. Szily János, Herzan gróf bíboros, Somogy Lipót és Bőle András püs­pökök élete s működése. Szombathely, 1929. 75­80. p. 104. 1789. július 12. 12. julij 1789 A JOBBÁGYOK ÖRÖKLÉSI RENDJE A dobronaki Kráicsics Erzsébet végrendelete Az Esterházyak uradalmaiban 1748-ban szabályozták a jobbágyok öröklési rendjét. E szerint a jobbágyok mindkét nemű gyer­mekei közül az elsőszülött örökölt. Háza­sodás esetén - „habár az ország törvényei szerint jogunk lenne azt magunkhoz von­ni", mondja a szabályzat - a rokonok ne­gyedíziglen örököltek. A házastársak va­gyona a házasságkötést követó' 1 év és 1 nap eltelte után közös, és kölcsönösen örökölhető' lett. Ezt az öröklési rendet Es­terházy Miklós 1774-ben megszigorította, és a magszakadás esetén megszűnt a roko­nok, valamint a házastársak kölcsönös öröklési joga. Ez visszatérés volt a Hár­maskönyvben megfogalmazott elvekhez, miszerint a magtalanul és végrendelet nél­kül elhalt jobbágy teljes ingó és ingatlan vagyona a földesúrra szállt. A hegy vámos és dézsmás szó'ló'k örökösítése, illetve eladása kevésbé volt kötött, mint a jobbágy által használt úr­béres földeké. A földesúr beleegyezésé­vel, vagy - mint Dobronakon is látjuk ­bizonyos korlátok közt szabadon rendel­kezett szőlejével; örökíthette, illetve el­adhatta azt. Eladás esetén azonban elő­vásárlási joga volt a helybélieknek, vér­rokonság és szomszédság címén. Ez a sza­S1STEM PODLOZNISKEGA DEDOVANJA Oporoka Erzsébet Kráicsics iz Dobrovnika V gospostvih Esterházyjev je bil sistem dedova­nja podložnikov reguliran leta 1748. Na pod­lagi uredbe so izmed otrok obeh spolov dedo­vali prvorojeni. V primeru poroke - »čeprav bi po zakonih države imeli pravico si to prisvojiti«, kot določa zakon - so dedovali sorodniki do četrtega kolena. Po preteku enega leta in enega dneva po sklenitvi za­konske ?ve?;e je postalo premoženje zakon­cev skupno, in se je medsebojno dedovalo. Ta dedni sistem je Miklós Esterházy leta 1 774 poostril. V primeru prekinitve vezi, je prenehala medsebojna dedna pravica sorod­nikov in zakoncev. To je bila vrnitev k na­čelom, ki so bila opredeljena v Trojni knjigi, na podlagi katere je v primeru smrti pod­ložnika brez potomcev in brez oporoke preš­lo vse premično in nepremično premoženje na zemljiškega gospoda. Dedovanje vinogradov z obveznostjo plačevanja davkov in desetine oziroma pro­daja le-teh je bila manj strogo regulirana ka­kor urbarialna zemljišča, ki jih je uporabljal podložnik. S soglasjem zemljiškega gospoda, ali - kakor vidimo tudi iz dobrovniškega pri­mera - v določenih okvirih je lahko vsak svo­bodno razpolagal s svojimi vinogradi; lahko jih je kot dediščino zapustil oziroma prodal. V primeru prodaje pa so imeli krajani predkup­287

Next

/
Oldalképek
Tartalom