Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

Forrás: ZML Zvm. nközgy. ir. Egyházügyi j Vir: ZML Zvm. nközgy. ir. Egyházügyi összeírás összeírások, 1788. Irodalom: Géfin Gyula: A szombathelyi egyházmegye története. 1. köt. Szily János, Herzan gróf bíboros, Somogy Lipót és Bőle András püspökök élete s működése. Szombathely, 1929. 75-80. p. sok, 1788. Literatura: Géfin Gyula: A szombathelyi egyházmegye története. 1. köt. Szily János, Herzan gróf bíboros, Somogy Lipót és Bőle András püspökök élete s működése. Szombathely, 1929. 7580. p. 104. 1789. július 12. 12. julij 1789 A JOBBÁGYOK ÖRÖKLÉSI RENDJE A dobronaki Kráicsics Erzsébet végrendelete Az Esterházyak uradalmaiban 1748-ban szabályozták a jobbágyok öröklési rendjét. E szerint a jobbágyok mindkét nemű gyermekei közül az elsőszülött örökölt. Házasodás esetén - „habár az ország törvényei szerint jogunk lenne azt magunkhoz vonni", mondja a szabályzat - a rokonok negyedíziglen örököltek. A házastársak vagyona a házasságkötést követó' 1 év és 1 nap eltelte után közös, és kölcsönösen örökölhető' lett. Ezt az öröklési rendet Esterházy Miklós 1774-ben megszigorította, és a magszakadás esetén megszűnt a rokonok, valamint a házastársak kölcsönös öröklési joga. Ez visszatérés volt a Hármaskönyvben megfogalmazott elvekhez, miszerint a magtalanul és végrendelet nélkül elhalt jobbágy teljes ingó és ingatlan vagyona a földesúrra szállt. A hegy vámos és dézsmás szó'ló'k örökösítése, illetve eladása kevésbé volt kötött, mint a jobbágy által használt úrbéres földeké. A földesúr beleegyezésével, vagy - mint Dobronakon is látjuk bizonyos korlátok közt szabadon rendelkezett szőlejével; örökíthette, illetve eladhatta azt. Eladás esetén azonban elővásárlási joga volt a helybélieknek, vérrokonság és szomszédság címén. Ez a szaS1STEM PODLOZNISKEGA DEDOVANJA Oporoka Erzsébet Kráicsics iz Dobrovnika V gospostvih Esterházyjev je bil sistem dedovanja podložnikov reguliran leta 1748. Na podlagi uredbe so izmed otrok obeh spolov dedovali prvorojeni. V primeru poroke - »čeprav bi po zakonih države imeli pravico si to prisvojiti«, kot določa zakon - so dedovali sorodniki do četrtega kolena. Po preteku enega leta in enega dneva po sklenitvi zakonske ?ve?;e je postalo premoženje zakoncev skupno, in se je medsebojno dedovalo. Ta dedni sistem je Miklós Esterházy leta 1

774 poostril. V primeru prekinitve vezi, je prenehala medsebojna dedna pravica sorodnikov in zakoncev. To je bila vrnitev k načelom, ki so bila opredeljena v Trojni knjigi, na podlagi katere je v primeru smrti podložnika brez potomcev in brez oporoke prešlo vse premično in nepremično premoženje na zemljiškega gospoda. Dedovanje vinogradov z obveznostjo plačevanja davkov in desetine oziroma prodaja le-teh je bila manj strogo regulirana kakor urbarialna zemljišča, ki jih je uporabljal podložnik. S soglasjem zemljiškega gospoda, ali - kakor vidimo tudi iz dobrovniškega primera - v določenih okvirih je lahko vsak svobodno razpolagal s svojimi vinogradi; lahko jih je kot dediščino zapustil oziroma prodal. V primeru prodaje pa so imeli krajani predkup287