Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

Irodalom; Kerecsenyi Edit: Adatok az Alsó- J Literatura: Kerecsenyi Edit: Adatok az Abólendva (Lendava) vidéki fazekasság XVIII-XIX. I lendva (Lendava) vidéki fazekasság XVUI-XIX. századi történetéhez. In: Bükéi, 1994- 47-90. p. j századi történetéhez. In: Bilkei, J 994. 47-90. p. 1775. december 28. A MEZŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI Dobronak mezőváros és az uradalom szerződése (részletek) A 18. században a falusi és a mezővárosi önkormányzatok hanyatlását figyelhetjük meg. Míg korábban minimális volt a földesúri beavatkozás, addig a földesúri hatalom kiépülése, a majorsági gazdálkodás kiterjesztése a falusi és mezővárosi önkormányzatok válságát okozta. A településen a földesúr akarata vagy jóváhagyása nélkül szinte semmi sem történhetett; akaratának a bíró vagy az úriszék által szerzett érvényt. Mária Terézia urbáriuma ezt a gyakorlatot emelte jogszabályi szintre, amikor kimondta, hogy a község első fokú felettes szerve a földesúr, másodfokon pedig a vármegye. A mezővárosi önkormányzat feje a bíró volt, akit a falu vagy mezőváros lakossága a földesúr, vagy tisztje által jelölt három személy közül választhatott egy évre. A megválasztott bíró a birtokkormányzat valamelyik szerve - rendszerint a tisztiszék előtt tett esküt. Az elöljárósághoz tartoztak az esküdtek, akiket előzetes jelölés nélkül választottak. Mellettük - településtől függően - számos egyéb községi alkalmazottal találkozhatunk. A vezetés egyetlen tagja, akitől valamely szakismeretet is megköveteltek, a jegyző volt. Alkalmazása a 18. század második felétől vált általánossá. A Mária Terézia-féle urbáriumban rögzítettektől azonban a földesúr és a fenn28. december 1775 PRAVICE IN OBVEZNOSTI TRŠKE SAMOUPRAVE Pogodba med trgom Dobrovnik in gosposko (odlomki) V 18. stoletju je opazno nazadovanje vaških | in trških samouprav. Medtem, ko je bilo ne| koč vmešavanje zemljiškega gospode le minimalno, sta razvoj oblasti gosposke in razširitev gospodarstva pristav povzročila krizo v vaških in trških samoupravah. V naselju se namreč brez pristanka ali odobritve zemljiškega gospoda ni moglo zgoditi skoraj nič; svojo voljo je uveljavljal prek sodnika ali j patrimonialnega prava. Urbar Marije Terelj zije je to prakso dvignil na raven predpisov, \ ko je opredelil, da je kraljev prvostopenjski i višji organ zemljiški gospod, drugostopenjski \ pa županija. Glava trške samouprave je bil sodnik, j ki ga je prebivalstvo vasi ali trga izvolilo za \ eno leto izmed treh oseb, ki jih je določil j zemljiški gospod ali njegov upravitelj. Izvoljeni sodnik je zaprisegel pred enim od orga\ rtov posestniške uprave - običajno pred organom uslužbencev. K upravi so spadali od\ borniki, ki so bili izvoljeni brez predhodne kandidature. Poleg njih - odvisno od naselja j se srečujemo s številnimi drugimi vaškimi j uslužbenci. Edini član vodstva, od katerega se je zahtevalo tudi nekaj strokovnega znanja, je bil notar. Zaposlitev notarja je postala običajna šele od druge polovice J 8. stoletja. Od predpisov urbarja Marije Terezije \ pa so se, s pomočjo posebnih pogodb, lahko 275