Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 871-1849
96. 1768. május 11. A JOBBÁGYSÁG HELYZETE AZ ALSÓLENDVAI URADALOMBAN AZ ÚRBÉRRENDEZÉS ELŐTT A zsitkóciak felelete az úrbéri kilenc kérdőpontra Amikor Mária Terézia 1766. december 29én Zala, Vas, Sopron, Somogy, Tolna és Baranya vármegyékben elrendelte az egységes urbárium bevezetését, a végrehajtás érdekében minden megyébe királyi biztost küldött. A biztosok megérkezése után összehívták a megyei közgyűléseket, ahol kijelölték azon tisztségviselőket, akik az előkészítő munkálatokban részt vettek. A kijelölt személyek első feladata az volt, hogy a megye összes helységét végigjárva az úgynevezett kilenc kérdőpont alapján mérjék fel a parasztság helyzetét. A kérdéseket úgy állították össze, hogy az minden - az egységes urbárium elkészítéséhez szükséges - tényezőre kitérjen, és lehetőség szerint feltáruljon az úrbéres viszony valamennyi apró részlete. A kérdőpontokra adott feleletek után elkészítették azokat az összeírásokat, amelyek rögzítették a rendezés előtti állapotokat. Az első három kérdés arra irányult, hogy a rendezést megelőzően a jobbágyok mi szerint rótták le kötelezettségüket földesuruknak. Volt-e urbáriumuk, esetleg szerződésük, vagy csupán a hagyomány szabályozta-e e viszonyt? A negyedik kérdés a falu haszonvételeit és kárait firtatta. Az ötödik az egész telekhez tartozó szántók és rétek nagyságára kérdezett rá. A hatodik a robot mennyiségét, a hetedik a pénzbeli szolgáltatásokat tudakolta. A nyolcadik kérdés a puszta telkek felől tudakozódott, míg a kilencedik arra kérdezett rá, hogy a falu lakói örökös, avagy szabad menetelű jobbágyok-e? 11. maj 1768 POLOŽAJ PODLOŽNIKOV V DOLNJELENDAVSKEM GOSPOSTVU PRED UREDITVIJO URBARIALN1H RAZMER Odgovor Zitkovčanov na 9 podložniških vprašanj \ Ko je Marija Terezija, 29. decembra 1766, ! odredila uvedbo enotnega urbarja v županijah Zala, Vas (Železna), Sopron, Somogy, Tolna in Baranya, je z namenom realizacije I poslala v vsako županijo kraljevega komi| sarja oz- pooblaščenca. Po prihodu komisar| jev so sklicali županijske skupščine, kjer so določili uslužbence, ki so sodelovali v pripravljalnih delih. Njihova prva naloga je bij la obiskati vse kraje v županiji in - na podI lagi tako imenovanih devetih vprašanj j oceniti položaj kmečkega podlozništva. Vprašanja so bila sestavljena tako, da so za| jemala vsa dejstva, potrebna za pripravo enotnega urbarja, in da bi se poskušali ! razkriti vsi detajli podložniških razmer. Po odgovorih na vprašanja so pripravili popise, i ki so odražali položaj podložnikov pred urejanjem razmer. Prva tri vprašanja so se nanašala na to, I na kak način so podložniki odslužili svoje ob\ veznosti do zemljiških gospodov pred ureditvijo razmer. Ali so imeli urbarje, nemara pogodbe, ali pa so bila razmerja urejena samo na podlagi tradicije. V okviru četrtega vprašanja so jih zanimali dohodki in škode v vasi. V petem vprašanju so spraševali o velikosti njiv in travnikov, ki so spadale k hubi. Šesto vprašanje se je nanašalo na tlako, sedmo pa na denarna plačila. V osmem vprašanju so povpraševali po zapuščenih hubah, medtem ko so z devetim spraševali po tem, ali so prebivalci vasi dedni podložniki ali svobodnjaki. 261
