Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

korra részben nyomtatásban, nagyobbrészt viszont kéziratban. Tudományos munkáit latinul írta, egyházi műveiben, prédikációiban, alkalmi verseiben egyaránt használta a magyar, német és szlovák nyelvet. Legnagyobb vállalkozása Magyarország vármegyénkénti leírása volt. Ebben - történeti visszatekintései mellett - főként saját korának földrajzi, közigazgatási, néprajzi és gazdasági viszonyairól adott képet. A nyomtatásban megjelent öt kötet 10 - zömében felvidéki - vármegye ismertetését tartalmazta; a többi vármegye leírása kéziratban maradt fenn. Bél Mátyás 1714-től Pozsonyban élt és dolgozott, a Vas megyei leírásokat pedig 1730 körül készítette. A fölsőlendvai uradalom [...] központja a hasonló nevű vár. Eléggé magas dombok között egy mindenesetre kiemelkedőbb hegyen épült. A körülötte levő sáncok jelentősen erősítik. Északi oldalán szőlőhegyek és gyümölcsöskertek, keleti oldalán pedig sáncárkok, halastavak és díszkertek övezik és óvják az ellenséges támadásoktól. Ehhez az uradalomhoz illetve várhoz a következő helyek tartoznak: A hasonló nevű erődített város, mely erre-arra szétterül a hegyek és sáncárok között. A jelentékenyebb falvak: Vidonc, Szlavecsa, Szentgyörgy, Vecseszlavec, Szotina, Rogasoc. Ezen a két utóbbi területen gyógyhatású savanyúvízforrások fakadnak. Továbbá: Szerdica, Fükszlinc, Topolóc, Szkakoc, Sal és Gerencseróc. Ez az uradalom is csupa hegy és völgy, ennek következtében az egész területen csupán néhány, a hegyek oldalában imitt-amott szétszóródott kavicsos, agyagos és szikkadt talajú szántóföld látható. Művelésük igen nehéz, | geografskih del v tiskani obliki, večji del pa v j rokopisu. Svoja znanstvena dela je pisal v latinščini, v svojih cerkvenih delih, pridigah, j priložnostnih pesmih pa je uporabljal tako i madžarski kakor nemški in slovaški jezik. Njegovo največje delo je bil opis Ogrske po i županijah. V njem je - poleg zgodovinskih I podatkov - predstavil zemljepisne, upravne, j etnografske in gospodarske razmere svojega \ časa. Pet natisnjenih zvezkov vsebuje opise \ - večinoma slovaških - županij; opis ostalih | županij je ohranjen v rokopisu. Mátyás Bél 1 je od leta 1714 Živel in delal v Požunu, opisi i Železne županije pa so nastali okrog leta \ 1730. j Središče gornjelendavskega veleposestva j [...J predstavlja grad z enakim imenom. j Zgrajen je bil na višjem kraju med preI cej visokimi hribi. S šancami okrog njej ga je močno utrjen. Na severni strani ga j obdajajo in varujejo pred sovražniki vi| nogradi in sadovnjaki, na vzhodni strani | pa obrambni jarki, ribniki in okrasni S vrtovi. K temu veleposestvu oziroma gra| du spadajo naslednji kraji: Utrjeno mesto s podobnim imei nom, ki se razprostira na to in na ono j stran med hribi in šancami. Pomembnejše vasi so: Vidonci, Sla\ veča, Sveti Jurij, Večeslavci, Sotina, Rogaševci. Na območju slednjih dveh krajev so izviri zdravilne kisle vode. Nadalje so še:^Serdica, Fikšinci, Topolovci, j Skakovci, Salovci in Lončarovci. Tudi v tej gosposki so sami hribi in j doline, zato je na celotnem območju vi\ deti le nekaj, na pobočjih hribov tu in j tam razmetanih prodnatih, ilovnatih in slatinastih njiv. Obdelovanje teh polj je zelo težko, dajejo pa komaj kaj dobrega 215