Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)
Gerald Schlag: A monyorókeréki „Az arany kerékhez" szabadkőműves páholy 1776 és 1786 között
Philipp von Starhemberg gróf, a Jacquemin-ezred lovaskapitánya 47 Szelestey János, a Kőszegi Kerületi Tábla bírája 48 Szaka István, soproni ügyvéd Zoller Ferenc Xavér, soproni órás 49 Festetics József gróf, magánszemély 30 Franz Xaver Eder von Oedenstein, a kohászati tudományok tanára az egykori Theresianumban 5 ' Kenedits József, Vas megye mérnöke Szluha Alajos gróf, magánszemély Antreich Mihály, soproni gyógyszerész 52 Veichard Conrad von Trautmansdorf gróf, magánszemély 53 Szegedy János, szombathelyi prépost és kanonok 54 Csernell Dávid, a Kó'szegi Kerületi Tábla bírája 55 Caietan von Rehbach báró, a Hohenzollern-ezred lovaskapitánya 56 1783-ig tagja volt „A biztonsághoz" elnevezésű páholynak. 1783-ban Erdődy Lajos grófot követte Gyepüfüzesre, ahol átlépett „Az arany kerékhez" páholyba. Philipp Starhemberg gróf 1777-ben a Joseph Graf D' Ayasasa - 1779-től Heinrich von Freiherr Jacquemin - vértes ezred kapitánya volt. 1781 és 1785 között „A megkoronázott reményhez", majd 1790-ig a „Az újonnan megkoronázott reményhez" nevű bécsi páholyhoz tartozott. Szelestey János jogász és Vas megye régi nemesi családjának tagja, 1771-től 1785-ig a Kőszegi Kerületi Tábla bírája volt, miután II. József a kerületi táblát feloszlatta elbocsátották, majd 1790-ben ismét alkalmazták. Zoller Ferenc Xavér Baden-Badenből érkezett Sopronba, ahol egy órásboltot nyitott. 1771-ben kapott polgárjogot, és 1790-ben szószólóvá választották meg. Miután nyíltan szimpatizált a francia forradalommal, összeütközésbe került a városi hatóságokkal, és vélhetően elköltözött Sopronból. D Tolnai Festetics József gróf (1758-1843), Festetics Pál gróf (1722-1782) unokaöccse. Utóbbi Mária Terézia bizalmas tanácsadója, a Magyar Kamara elnöke volt. Franz Xaver von Odenstein (1734-1788) a jezsuita rendbe lépett, és 1782-től a bécsi k. u. k. Theresianische Akademie ásványtani és természetismereti tanszékének a tanára volt. Az osztrák jezsuita rend 1782-ben történt feloszlatását követően világi pap lett. Elete végén a kohászati tudományok professzoraként Selmecbányán halt meg. Antreich János Mihály az alsó-ausztriai Kremsből költözött Sopronba, ahol gyógyszertárat nyitott. 1771-ben kapott polgárjogot, majd később a külső tanács tagja volt. Weihard Konrád Trautmannsdorff gróf 1785 és 1790 között a gráci „Egyesült szívek" páholy tagja volt. Szegedy János (1741-1806) Kőszegen született és ott is járt gimnáziumba. Ezt követően Nagyszombatban és Bécsben tanult jogot. 1760-ban Kalocsán avatták pappá. Itt lett Batthyány József esztergomi érsek szerpapja. 1769-től Rohoncon plébános, majd alesperes, 1777-ben a szombathelyi székesegyházi kanonok, majd végül 1780-ban a székesegyház prépostja volt. 1791-tó'l 1792-ig tája volt a varasdi „A jó tanácshoz" nevű páholynak. Chernél Dávid (?-1808) protestáns családból származott, de Mária Terézia egyik katolikus udvarhölgyével kötött házassága miatt áttért a katolikus vallásra. 1777 és 1785 között, majd 1790-től ismételten a Kőszegi Kerületi Tábla bírája, 1799-ben pedig annak elnöke volt. Kajetan von Rehbach báró egy karintia-krajnai ősi nemesi családból származott. Maximilian von Rehbach báró - cs. kir. tábornagy és a Mária Terézia-lovagrend tagja - gyermekeként katonai pályára lé288
