Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Gerald Schlag: A monyorókeréki „Az arany kerékhez" szabadkőműves páholy 1776 és 1786 között

vissza, mindezek azonban ezoterikus elemekkel, a deizmus egyértelmű elképzeléseivel keveredtek. A szabadkó'műves legendák egyike, nevezetesen az, hogy a „szabadkőműves tudás" a középkori templomosok „titkos tanításai"-ból származnak, monyorókeréki Erdődy Lajos gróf számára közvetlen indíttatást jelentett ahhoz, hogy a Monyorókeréken lévő, középkori nemzetségi várában egy kastély-páholyt alapítson. Erdődy Lajos gróf - aki Várasd megye főispánja, valamint Várasd városa és vára kapitánya, Erdődy Miklós gróf legkisebb fiaként 1749-ben született és 1794-ben Gyepüfüzesen halt meg - már fiatal éveiben, miként bátyja, László, tagja lett a varasdi „De 1' Union parfaite" szabadkőműves páholynak. Ez a páholy vette át a Franciaországból jövő „magasfokú szabadkőművesség"-et, vagy „szigorú szabályozottság"-t, amelynek során azt az elvet képviselték, hogy a szabadkőművesség a középkorban Palesztinában keletkezett, és az 1312-ben Szép Fülöp francia király által kiirtott templomosok rendjét újjá kell éleszteni. Mindeközben hittek abban a legendában, amely szerint a templomos lovagok - akik nagymesterüktől, Jacques de Molaytól elítélése és elégetése előtt „Salamon szent temploma magas rendjé"-nek fontos titkait megtudták - Skóciába menekültek. Tudásuk állítólag ott, a szabad kőművesek kunyóiban illetve páholyaiban négy évszázadon keresztül a szóbeliség útján hagyományozott örökségként generációról generációra.

6 Amikor a monyorókeréki plébániatemplom területén - amely a monyorókeréki vízikastély közelében fekszik - középkori falakra leltek, és midőn ezeket a templomosok lovagvárának maradványaiként értelmezték, Erdődy elhatározta, hogy itt, a „szabadkőművesek történelmi földjén" egy páholyt hoz létre. Az alapítás lefolyásáról, minthogy nem maradtak hátra írásos források, semmit nem tudunk, de egyáltalán az is megkérdőjelezhető, hogy készült-e erről egyáltalán írásos feljegyzés. Mivel a páholy alapításának 10. évfordulóját 1785. július 10-én ünnepelték, feltételezhető, hogy az alapítására 1775 nyarán került sor. Utalva az Erdődy család címerére, a páholy neve „Az arany szarvashoz" lett. A néhány évvel korábban alapított „A Szent Józsefhez" nevezetű bécsi páholytól - amelynek Erdődy Lajos gróf, vagy legalább is gyakran vendége volt - kérték el alapszabályukat, melynek kérésnek azok „átmenetileg" eleget is tettek. Azért „átmenetileg", mert e páholy ekkor maga is éppen azon volt, hogy új szellemi és rituális orientációt találjon magának, addigi alapszabályát megreformálja vagy megváltoztassa, és nem utolsósorban alárendelje magát a „Német Országos Nagypáholyának, illetve csatlakozzon a „Zinnendorf-féle rendszer"-hez.

7 A Német Országos Nagypáholyt 1770-ben a porosz hadsereg fősebésze és egészségügyi főnöke, Johann Wilhelm Kellner von Zinnendorf (1753-1782) alapította, aki a „svéd rendszer-"t, egy protestáns-keresztény magasfokú rendszert tekintett alap6

Lennhoff, 1929. 120. p. A szabadkőművesek alapvetően visszautasították a dogmákat és a lelki kényszert, egyszersmind hangsúlyozták a tolerancia, az egyéni vallás-, a lelkiismereti és a gondolkodási szabadság elvét. Ez azonban feltétlenül „a tanok és a szabadkőműves rendszerek tarka sokaságát" eredményezte, ami ellentmondott egy, a világot átölelő kozmopolita testvérszövetség utáni vágynak. Ebből újra és újra reformok, illetve konferenciák következtek, azzal a céllal, hogy a rendszereket egységesítsék. 279