Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Molnár András: Zala vármegye rendi ellenállása az 1820-as években

történt meg a közelgő tisztújítás időpontjának kihirdetése, sokan elfeledkeztek a tiszti­kar helytállásáról, valamint „... Hertelendynek terhes szenvedéseiről ... , és „... ki-ki csak önnön nemzetségét kívánta előmozdítani .. ." 6Z . Séllyey Elek a zalai nemesség alacsony műveltségével és előítéleteivel, kicsinyes elfogultságával magyarázta a pálfordulást. 63 A zalai nemesség pártoskodásához nem kis mértékben járult hozzá ifjabb Inkey Imre cs. kir. kamarás, aki többesztendei kancelláriai, majd pedig Kőrös vármegyei szolgá­lat után, 41 évesen Zala megye alispánja kívánt lenni. 64 Inkey, ez a „.. .fellebb menetelét sikertelenül próbáló, bő, de nem alapos és hazug beszédű .. ." 65 alispánjelölt Zalában - amint Séllyey Elek feljegyezte - a hivatalban lévő tisztikar ellen áskálódott, „... elámította a gyengéket, barátkozván a szegényebbekkel, ígérvén jobb rendnek béhozattatását .. ." 66 , vala­mint „... hivatalokat, a köznemességet pedig vendégelvén. " 61 Ilyen előzmények után felemás eredmény született az 1825. június 6-án megtar­tott zalai tisztújításon. Hertelendy György minden rágalmazás ellenére megtartotta hi­vatalát. Az első alispán választásakor leadott 2370 szavazat többsége, számszerint 2028 voks Hertelendynek jutott, a tisztikar azonban közel fele részben - az 53 főből 26 fő ­kicserélődött. Inkey Imre másodalispánná választatta magát, és számos híve is megyei tisztséget szerzett. így elvesztette hivatalát a korábbi másodalispán, 2 főszolgabíró, a fő­adószedő és a számvevő, valamint lemondott a korábbi főjegyző - tehát 6 olyan tisztség­viselő, akik 1823-ban határozottan kiálltak Hertelendy György mellett. Hertelendy tá­mogatói közül csupán 4 főszolgabíró maradt hivatalban, igaz ugyan, hogy hármukat nem fejenkénti szavazással, hanem egyszerű közfelkiáltással erősítették meg tisztségében. 68 Szalader Comitat in die New Times setzen lassen?" SZÍN 371. p. A Pesten jurátuskodó Kossuth Lajos bi­zonyára ugyanezt a fordítást küldte meg 1823. május 11-én Vécsey Pál bárónak. Kossuth Lajos: Ifjúkori iratok. Törvényhatósági Tudósítások. Sajtó alá rend. Barta István. Bp., 1966. 23. p. (Kossuth Lajos Összes Munkái; 6.) 61 ZML Séllyey Elek feljegyzése, 1825.; Molnár, 2001. 39. p. 62 Uo. 63 Uo. Inkey Imre életrajzi adatai: Bátorfi 3. köt. Nagykanizsa, 1877. 12., 16-23. p.; Bárorfi 5. köt. 161., 372­374- p.; Gőcze Rezső: A palini Inkeyek a késői feudalizmusban. = Honismeret, 1988. 1. sz. 20-22. p.; Molnár András: Zalalövő története, 1790-1849. In: Zalalövő története az ókortól napjainkig. Szerk. Molnár András. Zalalövő, 1998. 258-259. p. ZML Séllyey Elek feljegyzése, 1825.; Molnár, 2001. 39. p. Uo. Uo. ZML Mkgy. jkv. 1649/1825.; Molnár András: Zala megye reformkori tisztújításai, 1819-1847. = LSZ 1989. 3. sz. 18-30. p.; OSZK Kt. Levelestár. Deák Ferenc levele Vörösmarty Mihályhoz és Csontos Ist­vánhoz. Kehida, 1825. június 16. Közli: Deák Ferenc kiadatlan leveleiből. Vál., jegyzetekkel ellátta és az előszót írta Sándor Pál. Bp„ 1992. 13-14. p. 65 400

Next

/
Oldalképek
Tartalom