Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Tilcsik György: A zsidóság szerepe Szombathely kereskedelmében a 19. század első felében

KERESKEDŐ ZSIDÓK ÉS ZSIDÓ KERESKEDÉSEK A vizsgált korszakban az izraeliták Szombathelyen való kereskedését a város számos statútuma, határozata és az ezeknek megfelelőn alakult helyi szokásjog is erősen korlátozta, sőt meg is nehezítette. így például - miután zsidó személy nem szerezhetett városi polgárjogot - a szombathelyi országos és hetivásárokon minden zsidó kereskedő és árus helypénzt volt köteles fizetni.

7 1836 előtt hasonlóképpen csak a városi polgárok szerezhettek - nagyobb bolt esetében 400 vft,

8 ha pedig kisebb boltjuk volt, 200 vft ellenében - a városban kereskedési vagy boltnyitási jogot, a Szombathelyen vagy a város környékén élő és kereskedni kívánó izraeliták az 1836:6. te. megszületése előtt erre nem is gondolhattak.

9 Az 1836:6. te. 7. § alapján azonban már nem csak a polgárjoggal rendelkezők, hanem a városban lakó minden személy - így a városban élő három izraelita család tagjai - számára is lehetővé vált a boltnyitás, amiért az érintetteknek a szóbanforgó bolt besorolásától függő nagyságú éves díjat - I. osztályú bolt esetén 20, II. osztályú bolt esetén 15, III. osztályú bolt esetén pedig 10 pft

10-ot, azaz 50 vft-ot, 37 vft 30 kr-t, illetve 25 vft-ot - kellett fizetni.

11 A Szombathely püspöki mezővárosban megrendezett évi 104 hetivásáron

12 a zsidók - az élelmiszereket leszámítva - általában nem,

13 illletve csak a város által többségében a városban lakhatási joggal rendelkező izraelita családok tagjainak - kiadott eseti engedéllyel,

14 majd pedig az 1836:6. te. 7. § alapján megszerzett kereskedési joggal,

15 valamint mindkét esetben az ún. hauzertaksa - ez a szekérrel érkezőknek 2, gyalogosoknak 1 vft volt - ellenében árusíthattak, és amellett a piaci helypénzt is kötelesek voltak a vásárbírónak lefizetni.

16 VaML Szombathely város közönségének és tanácsának iratai. Közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek (továbbiakban: Szvjkv.) 1803-1805. 659. p., 1808-1810. 135. p., 259., 273/1823-1824. Vft = váltóforint. 1 váltóforint 60 váltókrajcár, 1 pengó'forint pedig 2,5 váltóforint volt. 9 VaML Szvjkv. 116/1822-1823., 466/1823-1824., 121/1824-1825., 690/1826-1827., 103/1828-1829., 408/1829-1830., 589/1831-1832., 185., 631/1834-1835., 292/1839-1840. Pft = pengőforint. 1 pengőforint 60 pengőkrajcárral, illetve 2,5 váltóforinttal és 150 váltókrajcárral volt egyenlő. Magyar törvénytár. 1836-1868. évi törvényezikkek. Szerk. Márkus Dezső. Bp., 1896. (továbbiakban: MT 1836-1868.) 35. p. A városban a vizsgált korszakban kedden és pénteken tartottak hetivásárt. 13 VaML Szvjkv. 271/1826-1827. 14 VaML Szvjkv. 136/1826-1827., 550., 585/1832-1833., 223., 255., 272/1836-1837., 439/1838-1839. 15 VaML Szvjkv. 640., 651/1841-1842., 60., 317/1846-1847. 16 VaML Szvjkv. 408/1829-1830. 372