Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Harald Prickler: Egy úrbéri konfliktus a kőszegi uradalomban a 16. században

14) A jobbágyok állataikat tarthatják azon irtásföldeken, amelyeket a legutóbbi bizottsági határozat

47 előtt irtottak ki, de a jövőbeni az irtott területekre három évig nem hajthatják be állataikat. 15) Azon pontokat - így a 4 pint hegyvámot, a kiirtott szántók utáni 52 kévés kazlat, a bíróknak hivatali fáradozásaik fejében járó szántókat és réteket, valamint a nagygencsiek legelője -, amelyekben a bizottság révén egyezség jött létre, teljes egészében megerősítik. 16) A jobbágyok azon panaszát, hogy Jurisics a kimért boraik utáni rendes csapmértéken felül még 5 schillinget kér minden nyolcad szőlő után, és így őket a dupla csapmérték megfizetésére kényszeríti, jogosnak ismerik el. Ennek megfizetését hatályon kívül helyezik, és a régi rendtartás marad érvényben, mely szerint a jobbágyok a csapmértéket a házak után fizessék.

48 Minthogy azelőtt az 5 schilling beszedését írták elő a csapmérték helyett, a hátralékot, amellyel mai napig adósok maradtak, a jobbágyok mielőbb fizessék meg.

49 17) Amennyiben az elkövetkezendőkben egy vagy több jobbágy az uradalom ellen fellázad, engedetlen vagy rebellis magatartást tanúsít, akkor az uradalom hívjon össze egy pártatlan bíróságot, amely a nevezettet vagy a nevezetteket helyezze vád alá, majd hozzon ítéletet, azonban az érintettek fellebbezhetnek a kormányhoz és a kamarához. 18) A jobbágyok az év végéig kötelesek valamennyi robothátralékukat, a csapmértéket, a szolgáltatásokat és a füstpénzt, valamint minden más tartozásukat teljesíteni, ellenkező esetben Jurisics alkalmazhatja mindazon eszközöket, amelyekkel földesúrként rendelkezik. 19) A négy falu jobbágyait komoly testi és vagyoni büntetés terhe mellett kötelezik, hogy tartózkodjanak minden lázadástól, felkeléstől, megbotránkozástól és engedetlenségtől, az uradalom előzetes tudta nélkül ne tartsanak gyűlést, valamint kerüljenek mindenfajta ellenszegülést. Jurisicsnak ugyanakkor megparancsolják, hogy a számára előírt lépéseket tegye meg, a jobbágyokra a meghatározottnál több terhet ne rójon ki, hogy azoknak ne legyen okuk jogos panaszra. 20) Mindkét félnek a vita nyomán keletkezett költségeit - figyelmen kívül hagyva a megelőző határozatot - érthető okokból eltörlik. 21) A kirendelt biztosok által a lázadás vezetőjeként elfogott Jankó Istvánt illetően - akit, mivel valamennyien, akik vele tartottak a lázadásban, benne támaszra leltek, továbbá, mert Jurisicsot becsületében megsértette - úgy döntöttek, hogy Jurisics állítsa őt bíróság elé és ítélje el, az ítéletet azonban a végrehajtás előtt küldje meg a kormánynak és a kamarának. 1567. április 15. előtt. Azaz a bort kimérő ház után. Azaz a jobbágyok azon félelmét, hogy Jurisics a nyolcad szőlők után járó 5 schilling beszedésével saját boraik kimérése után lerótt adójukon túl, egy „dupla" (kétszeres) csapmérték teljesítésére akarja őket kényszeríteni, a kormányzat jogosnak ítélte meg. Valójában azonban Jurisics a szőlőterület után fizetendő 5 schillinget a szokásos borkimérési adó helyett írta elő, amelyet azonban a kormány hatályon kívül helyezett, ám a jobbágyokat méltányosságból kötelezték hátralékaik megfizetésére. 94