Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)
Harald Prickler: Egy úrbéri konfliktus a kőszegi uradalomban a 16. században
vábbi panaszokra. 19 Királyi büntetés és kegyvesztés kilátásba helyezése mellett Jurisicsnek, rokonainak, tisztségviselőinek, a jogügyleteiben eljáróknak és ügyvivőinek megtiltották, hogy a határozat ellenére megterhelje a jobbágyokat, akiket ugyanakkor figyelmeztettek, hogy Jurisicsnak, mint az uradalom birtokosának és tisztségviselőinek az őket megillető engedelmességgel tartoznak. Az 1560-as években - mint ahogy azt már fentebb jeleztük - ismét fellángolt a vita a jobbágyok és a földesúr között. A konfliktus végül oda vezetett, hogy a jobbágyok nyíltan megtagadták az engedelmességet, amelyre a zálogbirtokos tettlegességgel és erőszakkal válaszolt. Mindkét fél ismételten panasszal fordult a császárhoz, illetve az illetékes Alsó-Ausztriai Kormányhoz és a Kamarához. A krízis kiélezésének a közvetlen oka a kőszegi uradalom új urbáriumának felvétele volt, amelyet a kormány és a kamara 1567-ben kiküldött bizottsága végzett el. A megszokott eljárás szerint, a bizottság először az uradalom falvainak bíráit kérdezte meg, majd megküldte azok bevallásait az uradalom zálogbirtokosának, hogy foglaljon az ügyben állást. Jurisics a következő pontokat kifogásolta: 20 Az Asszonyfalvánál feltüntetett uradalmi rétek nagyobb része Nagygencs határában fekszik, a másik része Asszonyfalva határában, amelyet Kozárnak hívnak és 20 kaszáló nagyságú. Ezen kívül itt van még az uradalom állítása szerint két uradalmi rét, amelyeket „Herren- vagy Hofwiesen"-nek neveznek, és a három együtt körülbelül 100 kaszálót tesz ki, melyeket a négy község Nagygencs, Ludad, Pöse és Doroszló műveli meg évente az uradalom számára. Soha sem voltak bérbe adva, 21 mert az uradalom a maga szükségletére tartotta fenn azokat. Nagygencsen hat malom található, amelyek a kőszegi uradalomnak tartoznak szolgálattal, bár ezek közül kettő a nagygencsi plébánosnak is szolgálatot tesz. A uradalom a régi urbárium 22 szerint, mindegyiktől az alábbiakat kapja: Szent György napján 4 mérő búzát és rozsot, ugyancsak ennyit Szent Mihály napján, továbbá Szent Jakab napon 24 cipót és 2 tyúkot, Karácsonyra pedig 24 cipót és 2 tyúkot, míg Húsvétra 24 sütött kalácsot vagy perecet (négyet 1 pfennigért), 2 sajtot és 24 tojást. A malmokhoz állítólag nem tartozik földterület. Az új urbárium azonban még két malomról tett említést, amelyek a nagygencsi plébániatemplomnak szolgálnának, az uradalomnak pedig robottal tartoznának. Állítása szerint azonban Jurisicsnek csak egyről van tudomása, amelynek szerinte a felmérés elkészítésekor Georgl Mullner volt a tulajdonosa. A Nagygencsen fekvő, és a jobbágyoknak bérbe adott uradalmi szántók után a jobbágyok az uradalomnak holdanként 1 asztagot, mely 52 kévének felel meg, vagy 1 mérő gabonát szolgáltatnak be, mindenkor az uradalommal történt megegyezés szerint. Az uradalmat a „legjobb pincékből", 23 illetve Nyilvánvalóan az idősebb Jurisics Miklós halálát követően az özvegy panaszt tett az ifjabb Jurisics Miklós ellen, elhunyt férje hagyatékának késlekedő elintézése miatt. HKA NH G 68/A. 232-236. fel. Mint ahogy azt feltételezhetőkig a jobbágyok állították. Ez nyilvánvalóan a kőszegi uradalom 1554-ben felállított úrbéri összeírása. Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltára. Kőszeg város Adóhivatalának iratai. Adóösszeírások és kivetések. Kő 5. Azaz a legtöbb bort termő pincékből 86
