Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)
Harald Prickler: Egy úrbéri konfliktus a kőszegi uradalomban a 16. században
Alkalmasint a jobbágyok általános nyugtalanságához hozzájárult a Jurisics testvérek építkezése a Repce mentén, Alsólászló és Répcekethely között, amelyet eredetileg magyarul Nemes-Középmalomhclynek neveztek, mert azt korábbi malmok területén építették, majd németül Neuhofnak hívtak. Jurisics Miklós magát az 1545-ben elkészült építmény után „Jurischitz zum Neuhof'-nak titulálta. 10 Bár ezt a tényt az iratok nem tartalmazzák, és az említett négy falunak az új védelmi létesítménytől való távolsága miatt ez nem is volt olyan aktuális, mint az uradalom északi községei számára. Valószínűleg elsősorban a borsmonostori apátság uradalmának jobbágyait érintette a várépítés robotkötelezettsége, amelynek területén tulajdonképpen Neuhof feküdt, ám az új építkezés nyilvánvalóan hozzájárult a jobbágyok és a zálogbirtokosok viszonyának a megromlásához. A fenti panaszokkal kapcsolatosan a kormány és a kamara 1544. június 24-én" kelt határozata a következőket állapította meg: ad 1.) A jobbágyoknak 12 a jövőben évente csak 1 hordó uradalmi bort kell átvenniük, amelynek űrtartalma legfeljebb 24 bécsi akó 13 , és amelyet a „nagy pint"14 énként 2 pfenniggel kell drágábban kimérni, mint egyébként. ad 2.) Jurisics a jövőben nem akadályozhatja meg a jobbágyokat saját boraik kimérésében, mely borok úgy az uradalmon belüli, mint az uradalmon kívüli szőlőkből egyaránt szármázhatnak. 13 Ha a jobbágyokkal azonos időszakban akarja Jurisics saját földesúri borait kimérni, úgy azt saját kocsmárosa által, a jobbágyok megterhelése nélkül kell megoldania. Amennyiben a jobbágyoknak elfogyna a saját boruk, akkor Jurisics saját földesúri bort mérhet ki, de a jobbágyokat jó minőségű, iható borokkal kell ellátnia, és ezeket a borokat a többi borral azonos áron kell kimérniük. Abban az esetA várnak, mint az uradalom katonai központjának a karbantartása pénzfizetség ellentételezése nélkül a jobbágyok általánosan elismert kötelezettségei közé tartozott, mégis egy új, addig nem létező vár létesítése ebben az irányban bizonyos kételyeket hozott magával. Tudjuk, hogy a neuhofi vár megépítése ellen több oldalról is tiltakoztak, mindenekelőtt Kőszeg városa, mely magát ezáltal veszélyeztetve érezte. A kételyeket azonban a kormányzat visszautasította. Lásd: Prickkr, Harald: Der Tabor von Unterloisdorf-Mannersdorf. In: Festschrift für Heinrich Kunnert. Eisenstadt, 1969. 114-135. p. (Burgenländische Forschungen. Sonderheft; 2.) A leirat végén a határozatot 1544- június 24-ei dátummal datálták, az 1613-ban kelt megerősítő oklevélben azonban 1544- július 23. szerepel. Bizonyára tévesen, mert a megerősítő oklevelet 1613. július 23-án állították ki. Alkalmasint ez a határozat az 1567. évi határozatban említett 1544- június 20-án kelt határozattal azonos. Bizonyára a nagygencsi jobbágyokról van szó. 13 24 bécsi akó = 1392 liter. Ez alatt a kőszegi uradalomban használt csapmérték értendő. 1 Maß = pint, mely 2,038 litert tesz ki. 5 Maß vagy pint = 1 kőszegi vödör, mely 10, 19 liternek felel meg. A kormány engedménye az uradalmi bor átvételének a kötelezettségét kevesebb, mint felére csökkentette, eltekintve a földesúri bor mennyiségi limitálásától. Az uradalmon belül a jobbágyoknak a kőszegi szőlőhegyen és a kisebb doroszlói, illetve a pösei szőlőhegyen voltak szőlőik. Az uradalmon kívül elsősorban a pornői apátsági uradalomhoz tartozó Németkeresztes (ma: Vaskeresztes), illetve a Batthyányak szalónaki uradalmához tartozó Vashegyen. 84
