Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Kubinyi András: Rendelkeztek-e országrendiséggel a magyar királyi szabad városok a középkorban?

rejlő erőt, saját egyedi érdekeiket tartották fontosnak, egymással szövetségbe legfeljebb néhány szomszédos város került, a régebbi irodalomban annyira kiemelt tárnokszék is inkább negatív szerepet játszott, hiszen a hét - később Pesttel nyolc - város kiszorította onnan a királyi szabad városok kétharmadát. Mátyás és kincstartója, Handó György ugyan 1476-tól adómegajánlási célból városi gyűlések összehívásával kísérletezett, ezek azonban eredménytelenek voltak, mert a városi küldöttek ragaszkodtak a régi rendszerhez: a kincstár külön-külön egyezzen meg az adóról a városokkal.

7 Anélkül, hogy idéztem, vagy vitatkoztam volna vele, ez a tanulmány Elekes Lajos nézetei ellen irányult, aki szerint a városok nélkül nincs kialakult rendi rendszer, és mivel a rendek közül a 15. század közepétől ott vannak a városok, így akkora már beszélhetünk erről Magyarországon.

8 Bónis György egy, a magyarországi rendi intézmények kutatásáról írt összefoglalásában felismerte célomat, és rám hivatkozva cáfolta Elekest, sőt ennek alapján szerinte a harmadik rend csak 1541 után jött létre.

9 Hozzá kell tennem, hogy kiváló jogtörténészünk 1977-ben óvatosabban fogalmazott: egyrészt utalt arra, hogy az országot a főpapok, a mágnások és a nemesek rendje alkotta, másrészt arra, hogy a három rend mellé alkalmanként a városok képviselőit is meghívták.

10 Az 1970-es évek végén egy német tanulmánykötet számára írtam egy dolgozatot, amelyben visszatértem a városok országrendiségének és országgyűlési képviseletének kérdéséhez. A kiadás elhúzódása miatt előbb, 1979-ben jelent meg a magyar változat.

11 Ebben a 15. század közepi helyzettől, azaz a városok országgyűlési szereplése kezdetéből kiindulva végig vettem a szabad királyi városi fogalom értelmezését, a királyi városok adóztatását, katonai szolgálatukat, a városok feletti bíráskodást és a városszövetségeket, országgyűlési szerepüket. Ebben bizonyos fokig óvatosabban fogalmaztam, mint 1963-ban. Bár itt is kitértem a városok gyengeségére, jelentéktelen politikai szeKubinyi András: A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme a XV. század végén. In: Tanulmányok Budapest múltjából (továbbiakban: TBM) 15. köt. Szerk. Gerevich László, Tarjányi Sándor. Bp., 1963. (továbbiakban: Kubinyi, 1963.) 189-224. p. Lásd: Elekes Lajos: Rendiség és központosítás a feudális államokban. Problémák a kérdés kelet-európai vonatkozásainak kutatásában, különös tekintettel a XV. századi Magyarország viszonyaira. Bp., 1962. 34-35., 39-42., 44-45. p. Bónis György: Recherches hongroises sur les institutions des Ordres. = Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1971. 3-4. sz. (Bónis, 1971.) 201-202. p. Vő.: Letat corporatif hongrois au commencement du XVI' siécle. Theorie et pratique. In: XVIL Colloque International de Tours. Theorie et pratique politique á la renaissance. Paris, 1977. 205., 207. p. Kubinyi András: A magyarországi városok országrendiségének kérdéséhez, különös tekintettel az 1458— 1526 közti időre. In: TBM 21. köt. Fó'szerk. Horváth Miklós; szerk. Kába Melinda. Bp., 1979. 7-48. p. (továbbiakban: Kubinyi, 1979.); A német változat: Vő.: Zur Vertretung der Städte im ungarischen Reichstag bis 1526. In: Städte und Ständestaat. Zur Rolle der Städte bei der Entwicklung der Ständeverfassung in europäischen Staaten vom 13. bis zum 15. Jahrhundert. Hrsg. Bernhard Töpfer. Berlin, 1980. (továbbiakban: Töpfer, 1980.) 215-246. p.; Megjelent a következő tanulmánykötetemben is: Vő.: König und Volk im spätmittelalterlichen Ungarn. Städteentwicklung, Alltagsleben und Regierung im .spätmittelalterlichen Königreich Ungarn. Herne, 1998. 65-102. p. (Studien zur Geschichte Ungarns; Bd. 1.) Az alábbiakban a magyar változatra hivatkozom. 56