Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Kiss Gábor: Térképvázlatok Vas Megye Történeti Atlaszához

Szombathely A város magyar neve a heti piac napjának (szombat) és helyének (hely), azaz magának a piactérnek a megnevezéséből ered. Ez utóbbi a fallal körülvett római város területének kb. déli harmadát (a mai Főtér, Berzsenyi tér és ezek környé­két) foglalta magában. Mivel a település a 12. század végén a győri püspökség birtokába került, a későbbiekben Püspökszombatja néven is emlegették. Sabaria A város hivatalos antik nevéből (Colonia Claudia Savaria) eredő megnevezés a középkorban elválaszthatatlanul összekapcsolódott annak leghíresebb szülötte, Szent Márton toursi püspök (316-397) személyével. Sulpicius Severus (363-425) által írt életrajza alapján hihetőleg már a 8. század végétől a Gyöngyös patak keleti oldalán, a szombathelyi Szent Márton-templom helyén, illetve annak kör­nyékén, a hajdani ókeresztény temető területén keresték a szent szülőházát, illetve azt a kutat (Szent Márton kútja), amelynek vizével hazatértekor édes­anyját megkeresztelte. LEXIKON: Ara Augustorum: A pannóniai tartományi császárkultusz központja, amely a 4. század ele­jéig létezett. A körülhatárolt terület központjában a szertartások elvég­zésére szolgáló nagyméretű oltárépítmény magasodott. Itt mutatta be a főpap az áldozatot a birodalom császárának egészségéért. A szertartások­hoz ünnepi játékok (állatviadalok, gladiátor küzdelmek, színi előadások) is kapcsolódtak. Ókeresztény temető: A szabad keresztény vallásgyakorlat engedélyezését követően a 303-ban Savariában vértanúhalál halt Quirinus sisciai püspök sírja körül a 4. szá­zad folyamán jött létre a helybeli keresztény közösség temetkezési helye, a keleti kivezető út mentén. A területén előkerült, többnyire Krisztus­monogrammos kőtáblák egykor sírépítmények falába voltak illesztve. Ezek némelyike feliratának kivitele alapján már az 5. században készül­hetett. Szent Márton-templom: Valószínűleg Quirinus sisciai püspök (f 303) első nyughelye fölé, a 4. szá­zadban emelt sírkápolna (cella memoriae) utóda a régi temetőben ma is álló többször alapjaiból újjáépült templom. A hagyomány szerint e helyen állt egykor Szent Márton szülőháza, amit a mai napig felirat hirdet a temp­lomban: Hic natus est Sanctus Martinus (Itt született Szent Márton). Az épület a 9. század óta a település plébániatemploma és nem kizárt, hogy egyházjo­gilag a 12. század vége előtt a pannonhalmi bencés kolostor alá tartozott. 532

Next

/
Oldalképek
Tartalom