Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Söptei Imre: Koncentrációk a nyugat-dunántúli „sörfronton". Adalékok Magyarország sörgyártásának történetéhez 1892 és 1934 között

ugyanakkor az igazgatóság és a felügyelő bizottság nagyobb része a Nyugat-magyarországi Sörfőzde Rt. vezetőségében is szerepelt. A soproni gyár irataiból az is kiderül, hogy rendszeresen tartottak az onnan érkezők ellenőrzéseket, amelyekről a jelentések az ottani üzemvezetőséghez érkeztek be. Az adminisztrációt és a könyvelést a sopronihoz alakították, a két gyár között a nyersanyag, a melléktermék és a készáru cseréje rendszeres volt. A végleges év végi mérleget mindig Sopronban készítették el. A kőszegiek árusítottak soproni söröket, aminek fejében a kőszegi sörök piacra jutását segítették.

79 Volt más, szabályozottabb együttműködés is, amelyet a későbbiekben ismertetünk. A válság ellenére a gyár szolid nyereséggel működött. Jelentősebb esemény az 1933-ban végrehajtott alaptőke csökkentés (60.000 pengő) volt, 4000 db részvény felvásárlásával és megsemmisítésével. Ezt azzal indokolták hogy, nincs szükség akkora összegre, mert adósságmentesen működtek, ugyanakkor nem volt kilátás arra, hogy az üzletmenet lényegesen emelkedhessen. Az igazgatóság szerint az alaptőke-csökkentés a megmaradó részvényeseknek is jó volt, mert a vállalat vagyona - óvatos becslés mellett is - 200.000 pengőt tett ki, így 1 részvény kb. 25 pengőt ért ténylegesen. Ez a névértéken megvett és megsemmisített részvényekkel ugyan 60.000 pengővel csökkent, de a maradék a többi 4000 részvény tulajdonosai között oszlott el.

80 Az előterjesztést természetesen elfogadták, de következő évben történtek alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy az akció előkészítése lehetett az 1934-ben végrehajtott egyesítésnek. A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI KARTELL (1927-1931)

81 A „koncentráció", amely az egész nyugat-dunántúli területet érintette, természetesen kartellszerződés volt. Az 1927. január 18-án kötött megállapodásban a Király, a Polgári, a Nyugat-magyarországi és a Kőszegi vett részt, „... az egymással folytatott verseny egészségtelen kinövésének és az ezzel kapcsolatos visszaéléseknek megszüntetése céljából..." A 19 pontból álló, 1927. január 1. és 1931. december 31. közötti időszakra érvényes, szinte minden részletre kiterjedő szerződésből kitűnik, hogy 1927-re a piacot már csaknem teljesen felosztották ebben az országrészben. A versenyre csak a két állandósult érdekövezet - a Király és partnerei illetve a Polgári által vezényelt Nyugatmagyarországi és Kőszegi - közötti kis sávon nyílt lehetőség. Ezután már ezen a néhány járásnyi területen is legalacsonyabbra szorították a küzdelem lehetőségét. A szövegből kitűnő erőviszonyok kissé csalókák. Az egyetemleges jogokat biztosító szakasz szerint három gyár állt szemben eggyel, azonban a korábbiakból tudjuk, hogy ekkor már szoros volt a kapcsolat a Király és az egyelőre még háttérben maradó fővárosi koncesszió között. A „koncentrációs" szerződésben, a már említett egyetemleges jogok szerint a három gyár egységesen lépett fel. Ennek értelmében, ha a Király valamelyikkel szemben szabálytalan lett volna, akkor közösen kereshették ellene a jogorvoslatot, viszont SL Sörgyár. Revíziós jelentések. Kőszegi Sörgyár 1925-1934VaML SZT Cb. ir. KS ir. 1933. máj. 1. A fejezet kizárólag a SL Sörgyár. Koncentráció (lásd 50. jegyzet) forrás felhasználásával készült. 503