Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Söptei Imre: Koncentrációk a nyugat-dunántúli „sörfronton". Adalékok Magyarország sörgyártásának történetéhez 1892 és 1934 között

kívül - nem volt. Számítani lehetett erre már csak azért is, mert mindkét nagyvállalat részéről ügyvédek jelentek meg meghatalmazottként. A felek elsősorban az elsőbbségi részvények szavazati joga miatt szólaltak fel. Ugyanakkor a cégbíróság hivatalból semmisítette meg a közgyűlést, mert szerintük az 1917-ben felvett új név (Király) alatt kellett volna összehívni azt. A szombathelyi törvényszék a két fellebbezésnek csak részben adott helyt, az újra átvett elsőbbségi részvényeket szavazatképesnek, de a nem átvetteket visszavásároltnak minősítette. A közgyűlés határozatait azonban megsemmisítették, és a régi - az 1917 előtti - igazgatóság vitte tovább az ügyeket.

68 Ezzel tulajdonképpen lezárult a gyárért folytatott küzdelem fontos fejezete. A felek néhány évre letették a fegyvert, de annak ellenére, hogy Kincsek továbbra is a helyi erők összefogását hirdették, a kanizsaiak mégis „kerítésen belülre" kerültek. Ez egészen érdekes körülmények között ment végbe. A tervezett szindikátust a Kőszegi Takarékpénztár, a Kőszegi Általános Takarékpénztár, a Kőszegi Hitelszövetkezet és a Szombathelyi Egyházmegyei Takarékpénztár részvételével létrehozták. A plébános állítólag úgy tudta erre rávenni a pénzintézeteket, hogy azt állította, a tervezett területi elcsatolásokkal kedvezőbb helyzetbe kerülhet a vállalat. Ennek ellenére szükséges volt az alaptőke emeléséhez külső tőkét is bevonni, ezért a Király, sőt maga a PMKB is a részvényesek között szerepelt. Az 1921 decemberében tartott - végre érvényes - közgyűlés döntése alapján, a régi 70 korona névértékű részvényeket a tartalékalapból 100 koronára emelték, és két darabot összevontak. Emellett 6500 db új kötvényt is kibocsátottak, amelyeket 500 koronáért árusítottak, melyekből vásárolt meg a szindikátus összesen 5500 db-ot. Végleg megoldották az elsőbbségi kötvények ügyét is, amikor a visszavásárlásukról döntöttek. Az igazgatóságba beválasztották a nagy részvénycsomaggal rendelkező intézmények képviselőit, de a gyár közvetlen vezetésébe a nagykanizsaiak már nem szóltak bele, azt az addig is működő alkalmazottak vitték, egy végrehajtó bizottság felügyelete alatt. A jövedelmezőség emelkedését a melléktermékek hasznosításával és rokon termékek gyártásával remélték emelni.

69 A 1.600.000 korona összegű tőkeemelés időszerű volt, mert a korábbi - 210.000 korona - annyira alacsony volt, hogy már a működést veszélyeztette. Néhány évre tehát béke köszöntött be, de a beharangozott nagy átalakításokra, főleg a bővítésre nem került sor. A nyereséget a jól jövedelmező malátaexportban való részvétel tette lehetővé. Ezen kívül csak az állathízlalás bevezetése került szóba, de ennek megvalósítása is elmaradt. Az igazgatósági jelentések folyamatosan a nyersanyagárak növekedésére, a fogyasztás csökkenésére hivatkoztak és a helyi vendéglősöket köztük a részvényeseket is - kárhoztatták, mert idegen söröket mértek kőszegi helyett. Kiderült, hogy a burgenlandi területek elcsatolása mégsem volt kedvező az üzletmenetA kőszegi serfőzde rt. közgyűlése. = KésV 1920. szept. 19. 1-3. p.; A sörgyári közgyűlést ... = KésV 1920. dec. 12. 2. p.; A sörgyár ügyében ... = KésV 1921. márc. 27. 1-3. p. A kőszegi sörgyár. = KésV 1921. nov. 27. 1. p.; A kőszegi sörgyár közgyűlése. = KésV 1921. nov. 27. 1. p. 501