Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)
Söptei Imre: Koncentrációk a nyugat-dunántúli „sörfronton". Adalékok Magyarország sörgyártásának történetéhez 1892 és 1934 között
fizettettek maguknak. 40 A világháború érdekes módon a fogyasztás emelkedésével járt, később pedig a hadigazdaság nyersanyag kiutalási rendszere miatt a gyárak teljesítményét maximálták, így nagyobb szerep jutott az addig névleges teljesítményük alatt termelő kis gyáraknak. Mutatja ezt az osztrák gyáraktól 1916-ban érkezett ajánlat, mely szerint hajlandóak lettek volna egyben felvásárolni az összes fózetet. Ezt annál is könynyebb volt visszautasítani, mert a helyben és a környéken eladott sör is addig nem látott hasznot hozott. 41 A következő évben kapott ajánlatra már nem tudott nemet mondani a részvénytársaság vezetése. A nagykanizsai Király Sörfőzde és a Nyugat-magyarországi Sörfőzde akarta megvenni a gyárat, és a közgyűlés a Király ajánlatát elfogadta. Sopron (1895-1917) 42 Az 1888-ban épített Lenek Samu-féle vegyészeti gyár helyén - ahol többek között szeszfőzéssel is foglalkoztak - 1895-ben kezdték hozzá a sörgyár építéséhez. A részvénytársaságot a Lenek-féle cég és a brünni sörgyár alapították, mégpedig 300.000 ft-ot befektetésével, a helybeli polgárok pedig további 100.000 ft értékben jegyezhettek részvényeket. Az 1895 márciusának végén tartott alakuló közgyűlésen az Első Soproni Sörfőzde és Malátagyár Rt. elnökévé Hayek Zsigmond brünni sörgyárost, alelnökévé Lenek Gyula soproni kereskedőt választották, és a vezetésbe három külföldi, brünni és bécsi, valamint két soproni tag került be, ami a brünniek nagyobb részesedését mutatja. A részvényesek befizetéseiből először 120.000 ft-ot kellett fordítani a Lenek-féle épületekre, így építésre, felszerelésre és forgótőkére 280.000 ft maradt. Mivel külföldi tőkét vontak be az államtól kaptak 100.000 ft kamatmentes kölcsönt a söradóra és 15 évi adómentességet a malátagyártásra. A kész épületek felhasználásával gyorsan haladtak előre a megvalósítással. A terveket egy brünni cég készítette, a felszerelések zömét is külföldről szállították. A három gőzgéppel, dinamóval, hűtőszerkezettel felszerelt üzem tervezett teljesítménye 5000 q maláta és 25.000 hl sör volt. 5 hivatalnokot, 26 munkást és 6 napszámost foglalkoztattak. Az első fejtésre 1896. április 1-én került sor, természetesen itt is ünnepélyes körülmények között, mégpedig a bajor szokást másolva. Az első évben 18.900 hl-t termeltek, amelyből Sopronban és környékén - ide értve a szomszédos megyéket is - mintegy 10.000 hl-t értékesítettek, és Ausztriába is szállítottak havi 300 hl-t. A következő év termelése majdnem elérte a 24.500 hl-es maximumot, amiből 23.000 hl-t el is adtak, és a részvényesek 5% osztalékot kaptak. Az építkezés és a felszerelés kifizetése után csak 10.000 ft forgótőke maradt, ami komoly problémákat okozott. 1897-ben kisebb bővítéseket hajtottak végre, de ezekhez kölcsönöket kellett felvenni. A gyártott mennyiség tovább emelkedett (25.800 hl), de a mérleg w VaML SZT Cb. ir. KS ir. 1912. dec. 28., 1913. dec. 29. 41 VaML SZT Cb. ir. KS ir. 1916. dec. 29. A fejezet adatai többségében Kölkedi István idézett munkájából valók (lásd. 2. sz. jegyzet), azokat külön nem jelzem. 493
