Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Söptei Imre: Koncentrációk a nyugat-dunántúli „sörfronton". Adalékok Magyarország sörgyártásának történetéhez 1892 és 1934 között

Tengermellék, Dalmácia, Olaszország, sőt Egyiptom felé is,

20 de mint láttuk, a határmenti magyar megyéket is ellátták gyártmányaikkal. Ebben a helyzetben került sor tehát a három nyugat-magyarországi részvénytársaság alapítására. A magyaróvári uradalmi sörgyárral ellentétben új üzemek voltak, és mindegyiket az 1890-es évek első felében hozták létre, modern felszereléssel. Ebbe a sorba Magyaróvár mégis befér, mert 1894-ben azt is modernizálták, a kor igényeinek megfelelően, természetesen emelve termelékenységét is.

21 Nagykanizsa (1892-1911) Időrendi sorrendben elsőként Nagykanizsán alapítottak gyárat, mégpedig 1892-ben, amely a legnagyobb lett a térségben. A kanizsai Kereskedelmi és Iparbank elnöke gelsei Guttmann Vilmos báró által kezdeményezett Kanizsai Sörfőzde Részvénytársaság 500.000 ft-os alaptőkéjét főleg helyi polgárok adták össze. Az üzemet külföldi mérnökök tervezték, és a berendezéseket is importálták. Csakúgy, mint az első szakmunkásokat, akik Cseh- és Morvaországból érkeztek. A tervek szerint 20.000 q maláta és 20.000 hl sör előállítására tették alkalmassá, az utóbbit később 50.000 hl-re bővítették. A malátagyártást már 1894-ben elkezdték, míg az első sörfejtésre 1895. május 2-án került sor. A malátából nagy mennyiséget exportáltak Görögországba, Belgiumba, Svájcba és Olaszországba. A sört főleg Nyugat-Dunántúlon és a Balaton környékén árusították, de szállítottak Budapestre, Horvátországba és a Dalmát tengerpartra. A gyár centenáriumi kiadványa szerint a cégnek néhány éven belül 40 kocsmája működött Fiúméban.

22 A valóságban nem volt ilyen nagyszerű az indulás. Az 1908-ban megjelent Compass szerint a 100 munkást foglalkoztató gyár 1906-ban alig felét használta ki gyártási lehetőségeinek. Sört szállított Ausztriába is, malátát pedig több helyre is külföldre. Az alaptőke akkor is 1 millió korona

23 volt. Eredetileg 5000 db 200 koronás részvény adta ki ezt az összeget, ami 1907-ben 20.000 db 50 koronásból állt. A rossz üzletmenet miatt előbb 160, majd 1902-ben 50 koronára leértékelték a részvényeket. 1907-ben tőkeemelés részeként 15.000 db új 50 koronás részvényt bocsátottak ki. A gondokra utal, hogy 94-154 korona nyereséget tudtak felmutatni, de a hitelezők 404-839 koronával „szorongatták" a gyárat. Osztalékról évekre visszamenőleg nem tudósítottak.

24 Az 1907-ben végrehajtott tőkeemelés egy új korszak kezdetét jelentette. A PMKB felé fennálló korábbi személyes kapcsolatot - Guttmann báró a bank igazgatósági tagja volt - üzletivé alakították át, mert a tőkeemelést a pénzintézet hajtotta végre. Stíria. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. 5. köt. Bp., 1890. 405. p. Ezzel szemben Alsó-Ausztriában (Bécs nélkül) 1880-ban 2.350.000 hl volt a termelés. Bécs és Alsó-Ausztria. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. 2. köt. Bp., 1888. 677. p. 1 Enzsöl - Lővei, 1984. 147. p. 2 Rózsás - Háncs, 1992. 4-7. p. 1900-tól hivatalosan is korona váltotta fel a forintot, 2:1 arányban átszámítva. 4 Compass, 1908-1909. 328-329. p. 490