Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Melega Miklós: „Szombathely Andrássy útja". A Széli Kálmán utca története a dualizmus korában

Széli Kálmán utca 41.: A telken 1900-ban, Szabovics Ottó tervei alapján épült fel az egyemeletes eklektikus bérház, amely a 2. világháborúban bombatámadás áldozata lett. Tulajdonosa, Olsovszky Tivadar németújvári lakos volt, aki számtartó tisztként szolgált. Nem települt Szombathelyre, és 27.000 korona értékű házát vélhetően befektetési szándékkal építtette.

72 Széli Kálmán utca 43.: A kétemeletes, szecessziós homlokzatdíszeinek többségétől mára már megfosztott bérház 1904-ben, Szabovics Ottó rajzai alapján készült. Tulajdonosa Müller Ede építési vállalkozó volt.

73 Széli Kálmán utca 45.: A dualizmus időszakában a telken utcafronti épület nem állt, csak udvari földszintes házak. A tulajdonos, a csepregi születésű Faludy Izidor kereskedő 1890-ben vasúti áruszállítással és raktározással foglalkozó üzletet nyitott Szombathelyen, amely 1907-től „Faludi és Társa" néven működött.

74 Faludi Izidornak emellett téglagyára is volt.

75 A Széli Kálmán utca 45. szám alatti lakóház és istálló minden bizonnyal a szállítmányozáshoz használt lovak és fuvarosaik szálláshelyéül szolgált, a tulajdonos nem itt lakott.

76 Széli Kálmán utca 49.: Az eredetileg egyemeletes, eklektikus szállodaépület Szabovics Ottó tervei alapján, 1896ban készült.

77 Az építtető, Berzay Gyula 1894-ben költözött Szőllős községből Szombathelyre. Italmérési jogot és vendéglői iparengedélyt szerzett, majd bérbe vette a Jégverem vendéglőt. Két év múltán jó üzleti érzékkel felismerte, hogy a növekvő forgalmú Szombathelyen a városba látogatók és átutazók részére nem áll rendelkezésre elégséges számú vendégszoba, és különösen a vasútállomás környékén volt jelentős a hiány. Ezért építette fel Széli Kálmán utcai szállodáját, mely egy ideig saját lakásául is szolgált. Fogadó- és vendéglőipari engedélyét 1896-ban kapta meg. A „Magyar Király" szálloda földszintjén működött az utcára nyíló vendéglő és italmérés, az emeleten pedig 11 vendégszoba kapott helyet. Az udvaron tekepálya állt a vendégek rendelkezésére. Berzay Gyula 1904-ben eladta ezt a házat, szállodáját pedig a vasútállomással szemben lévő épületben működtette tovább. A vállalkozó a helyi vendéglátó-iparosok sikeres és elismert képviselője volt.

78 11 VaML SZV Pg. Közig. ir. III. 128., 974/1900., valamint a 4108/1901., 3752/1902. sz. iktatókönyvi bejegyzések.; Fóth, 1908. 76. p. 73 VaML SZV Pg. Közig. ir. III. 566/1906., 660/1934. 74 VaML SZV Pg. Közig. ir. III. 544/1907-, III. 614/1908.; VaML SZT Cb. ir. Egyéni cégek 518. sz. és Társas cégek 418. sz.; VaML VÁA SZHA 119/1908. 75 VaML SZV Pg. Közig. ir. III. 282/1895., 87/1897. 76 VaML SZV Pg. Közig. ir. III. 522/1896., III. 223/1897.; VaML VÁA SZHA 119/1908. 77 VaML SZV Pg. Közig. ir. III. 332/1896. 78 VaML SZV Pg. Közig. ir. III. 134/1894-, III. 332/1896., III. 540/1899; III. 1/1905., III. 1567/1914.; Heimlich, 1900. 64. p.; Fóth, 1908. 168. p.; Fehér, 1927. 235. p. 473