Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Melega Miklós: „Szombathely Andrássy útja". A Széli Kálmán utca története a dualizmus korában

A Széli Kálmán utca egész hosszában zártsorú beépítést alkalmaztak. A belvárostól a Wesselényi utcáig összefüggó'en kiépült hiánytalan házsor egységes utcaképet teremtett. Az innen a Nádasdy utcáig terjedő' szakaszon azonban már megjelent egykét üres telek, különösen szembeötlő módon a Vörösmarty utcai kereszteződésénél kialakított oktogonnál. A legfoghíjasabb a Nádasdy utcától a vasútig húzódó rész volt. Az épületek emeletszámának alakulására általános tendenciaként jellemző, hogy az utca északi házsorának átlagmagassága meghaladta a déli oldalét, illetve a sugárutat hosszában szemlélve a magassági szint a belvárostól a vasút felé haladva csökkent. A sugárúton 13 kétemeletes, 17 egyemeletes és 12 földszintes ház állt. A kétemeletes házak többsége a belvárostól az oktogonig terjedő szakasz északi oldalán sorakozott, míg a délin az egyemeletes épületek domináltak. A földszintes házak nagyobb tömegben az oktogon és a Nádasdy utca közti részen jelentek meg, főként a déli oldalra koncentrálódva. Ez a szakasz nem csak magassági szintjét, hanem funkcionális jellegét tekintve is elkülönült az utca többi részétől, mert míg a sugárút belvárosi szakaszát a nagytömegű bérházak uralták, addig ezek a kisebb épületek egy családiházas lakóövezetet alkottak. A belvárostól a vasút felé haladva a ritkuló beépítettséggel és a csökkenő magassági szinttel párhuzamosan az utcakép fokozatosan veszített nagyvárosias jellegéből.

25 A Széli Kálmán utca fejlesztése kezdettől fogva a városvezetés tudatos törekvése volt. Ezért biztosítottak az építtetőknek adókedvezményt, és ezért szabták meg az egyes utcaszakaszokon a házak magassági szintjét. Különösen a belváros felé eső részen akarták elkerülni, hogy földszintes épületek szakítsák meg az amúgy monumentálisan induló házsort. Kezdetben az építési engedélyek kiadásakor határozták meg a szintek számát, később szabályrendeletben írták elő az egyes szakaszokon kötelezően betartandó emeletszámot. 1906-ban kimondták, hogy az utcában csakis emeletes, az oktogonon csak kétemeletes házak építhetők. Városesztétikai, utcakép-védelmi céloktól vezérelve 1909 után megtiltották a sugárúton újabb nyílt sírkőraktárak felállítását, hogy a „temetőszerű jelleg" kialakulását elkerüljék.

26 A Széli Kálmán utca elsőséget élvezett a közművesítési programok lebonyolításakor is: 1897-ben gázvilágítást kapott, 1898-ra a csatornahálózat és a vízvezeték is teljes hosszában kiépült. A közműhálózat csöveit előrelátó módon ott is előre bevezették a telekhatárig, ahol még nem állt épület. A személypályaudvarra irányuló forgalom zavarmentességének biztosítására a 10 méter széles úttestet és a 2,5 méter széles járdákat 1899 őszére leaszfaltozták. A Széli Kálmán utca lett a város első, egész hosszában aszfaltozott útvonala.

27 1900 nyarán elbontották a Gyöngyös fahídját és egy utcaszélességű betonhidat építettek a helyére. Károlyi - Szentléleky, 1967. 93. p. VaML SZV Közgy. jkv. 25/1893., 66/1906., 55/1909., VaML SZV Pg. Közig. ir. III. 372/1894., III. 256/1905. VaML SZV Közgy. jkv. 63/1897., 24-25., 78., 94/1899.; A Széli Kálmán utca aszfalt burkolata. = Vvm. 1899. okt. 29. 6. p.; Az utolsó stácziónál. = Vvm. 1901. máj. 26. 1. p.; Mekga Miklós: Fejezetek a Szombathelyi Légszeszvilágítási Társulat történetéből. 2. rész. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, (továbbiakban: VHHK) 2001. 2. sz. 42. p.; Vő.: A századfordulós Szombathely infrastruktúrájáról. = VHHK 1996. 2. sz. 34., 36., 38, 40. p.; Bodányi, 1910. 48. p., 26, 38. ábra. 462