Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Melega Miklós: „Szombathely Andrássy útja". A Széli Kálmán utca története a dualizmus korában

AZ UTCA KIÉPÜLÉSE A Széli Kálmán sugárút 792 méteres hosszúságával, 20 méteres szélességével, 5600 négyszögöles alapterületével az összes korabeli utca közül a legnagyobb, legimpozánsabb útvonal volt, amelyet 1894-ben vettek fel hivatalosan a város utcajegyzékébe.

17 A sugárút belvárosi kiindulási pontjánál eredetileg egy parkosított tér feküdt, melyet 1899-ben a felépítendő új színház helyszínének jelöltek ki. Később, mivel a városnak a kulturális intézmény létesítésére nem volt elegendő pénze, a telket eladták, melyen 1916-ra felépült a ma is álló, kissé túlméretezett tömegű szállodaépület.

18 Az utca keleti vége eredetileg a déli vasút vöröstéglás lakóházaihoz, illetve az indóház épületéhez ért ki. Az 1901-ben átadott új állomás azonban vasútforgalmi okok miatt nem a Széli Kálmán, hanem a Szelestey utca tengelyébe került, és ezzel a sugárút elvesztette a hangsúlyos, városképileg hatásos záródás lehetőségét.

19 Az utca belvárosi bevezető szakaszának összefüggő házsorát a Gyöngyös patak, illetve a mellette elterülő park szakította meg. E zöldterület létesítésének eszméje valószínűleg még Horváth Boldizsártól származott, aki 1890-ben a sajtóban fejtette ki nézeteit. Graz városát példaként hozva a belváros közvetlen közelében egy nagy nyilvános park létrehozását javasolta, mely a jelenlegi Király utcától egészen a Gyöngyösig terjedt volna.

20 Az utcanyitási tervek is számoltak egy 8600 négyszögöles közkert kialakításával, de ekkor már a pataktól keletre eső részen.

21 Az Utcanyitási Társulat rendkívül fontosnak tartotta az új zöldterület létesítését a parkokban szegény Szombathelyen, ezért 1895-től kezdve egyre türelmetlenebbül sürgették a városvezetést a szükséges kisajátítások megindítására. Végül 1901-ben került sor az eredetileg tervezettnél kisebbre, csak a Széli Kálmán utcától délre eső területre korlátozódó kert parkosítására és megnyitására. A Deák Ferencről elnevezett parkban állították fel 1901-ben Horváth Boldizsár szobrát, majd építették fel 1908-ra a Kultúregylet Múzeumát.

22 A Széli Kálmán utcában az 1. világháborúig 44 lakóház épült fel, és 13 telek maradt üresen, azaz a dualizmus időszakában a sugárút nagyrészt kiépült. Az első ház 1893 nyarán készült el, az utca vasútállomás felé eső végpontján, az 54- szám alatt. Az építési kedv látványos felfutása 1894 és 1899 között következett be, ekkor 27 házat húztak fel, míg a századforduló után már csak évente egy-kettőt. 17 VaML SZV Közgy. jkv. 44/1894.; SZV Pg. Közig. ir. III. 72/1893.; VaML Szombathely Város Mérnöki Hivatalának iratai (továbbiakban: SZVMH) Műszaki iratok (továbbiakban: Műsz. ir.) 8. dob. Utcanyitási és telekfelosztási rajzok.; Bodányi, 1910. 48. p. 18 VaML SZV Közgy. jkv. 79/1899., VaML SZV Pg. Közig. ir. III. 102/1903.; VaML SZVMH Igazgatási iratok (továbbiakban. lg. ir. ) 169/1915.; Brenner János: Szombathely városépítéstörténete a XIX. század második felétől az első világháborúig. Bp., 1959. (továbbiakban: Brenner, 1959.) 48. p. 19 Balogh, 1898. 132. p.; Brenner, 1959. 44- p.; A pályaudvar megnyitása. = Vvm. 1901. okt. 20. 9. p. Horváth Boldizsár városunk terjeszkedésének irányáról és módjairól. = Vvm. 1890. febr. 2. 1. p. VaML SZVMH Műsz. ir. 8. doboz. Utcanyitási és telekfelosztási rajzok. 22 VaML SZV Pg. Közig. ir. III. 183/1909.; VaML SZV Közgy. jkv. 24/1896., 21/1901.; Bauer, 1934. 89. p.; Bodányi, 1910. 194. p. 460