Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Melega Miklós: „Szombathely Andrássy útja". A Széli Kálmán utca története a dualizmus korában

ták elő a fő útvonalak átadásának időpontját. A nagyszabású tervezet kivitelezése azonban a gyakorlatban a vártnál hosszadalmasabb, évekig elhúzódó folyamatnak bizonyult.

8 A program lépéseinek összehangolása hatalmas szervezőmunkát igényelt, hiszen a vasút irányába elterülő leendő városrész kiterjedése meghaladta a 100.000 négyszögölet. Az egyelőre csak római számokkal jelzett, névtelen utcák területe együttesen 20.000 négyszögölet tett ki. A rendezésre kijelölt térség szabályozásához több mint 50 birtokossal egyeztettek, és emellett a munkálatok anyagi fedezetét jelentő 60.000 ft-ot is biztosítani kellett. A tereprendezéssel, hídépítéssel, lebontásra ítélt házak és földterületek kisajátításával járó gyakorlati teendők elvégzése, a pénzügyi források előteremtése az érintett tulajdonosok feladata volt, akik azt is vállalták, hogy az új utcák területét ingyen engedik át a városnak.

9 A birtokosok a költségek felvállalásával komoly anyagi áldozatot hoztak, de ezt többnyire nem önzetlen nagylelkűségből, hanem sokkal inkább üzleti megfontolásból tették. A korábbi tapasztalatok alapján ugyanis várható volt, hogy az utcanyitás a környező területek drasztikus felértékelődését fogja előidézni, hiszen a korábban mezőgazdasági művelés alatt álló földek belterületté, építési telekké váltak. A kortársak tízszeres értéknövekedést prognosztizáltak.

10 Az utcanyitás költségeit a tulajdonosok részben természetben, - az utcatérbe eső birtokrészeik ingyenes átengedésével -, részben a telkeik után fizetett összeggel fedezték. Az igazságosabb teherviselés érdekében azok a birtokosok, akiknek földjei frekventáltabb helyen - a leendő főutcák mentén - feküdtek, négyszögölenként magasabb egységárat fizettek, mint a félreeső telkek gazdái, akik csak kisebb értéknövekedésre számíthattak.

11 Az érintettek többsége saját érdekét felismerve ingyenesen engedte át telekrészét és befizette a kért összeget is, de voltak, akik még a busás üzleti haszon reményében sem támogatták az ügyet. Egy részük csupán óvatosságból, vagy közömbösségből vonakodott az anyagi áldozatvállalástól, míg akadtak nyerészkedők is, akik túlzó elvárásokat támasztva azért nem engedték át földjüket közcélra, hogy telkükért a lehető legmagasabb árat csikarhassák ki. 20 olyan birtokos volt, aki telekrészét átadta ugyan, de a pénzbeli hozzájárulást megtagadta, s ezzel a vállalkozás sikerét veszélyeztette. A városvezetés ezért nyomást gyakorolt rájuk, és rendeletben mondta ki, hogy e renitens tulajdonosok mindaddig nem kapnak építési engedélyt, míg a rájuk eső költségeket ki nem fizették. Négy birtokos még a földterület ingyenes átengedésére sem volt hajlandó, ezért velük szemben kisajátítási eljárást indítottak. Emellett nagyvonalú, a város érdekeit messzeö VaML SZV Közgy. jkv. 109/1890., 70/1891.; Uj utczák. = Vvm. 1890. febr. 16. 4. p.; Az utczanyitási tervek. = Vvm. 1890. ápr. 6. 3. p. 9 VaML SZV Közgy. jkv. 109/1890. 40/1892.; VaML Szombathelyi Építési Vállalkozók Műszaki iratai (továbbiakban: SZÉVM) 135. dob.; Szombathely haladása. = Vvm. 1890. febr. 16. 1. p., ápr. 13. 2. p. Szombathely haladása. = Vvm. 1890. febr. 16. 1. p.; Szombathely fejlődése és a vasút felé tervezett utczanyitás. = Vvm. 1891. márc. 29. 2. p. 1

' VaML SZÉVM 135. dob.; Szombathely haladása. = Vvm. 1890. febr. 16. 7. sz. 1. p., ápr. 13. 15. sz. 2. p. 458