Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Peter Krajasich: Közös örökségünk - az önkéntes tűzoltóság. Életrajzi adalékok az önkéntes tűzoltóság történetéhez

tűzoltó ifjút csáklyával szerelt fel. A vízszállító kocsik könnyebb feltöltésére a helyi malompatakot a megfelelő helyeken csatornákba vezették, és a község a falusi lakosságot a víz pótlására kötelezte. így működött 1853 táján Felsőlövőn átmenetileg már szervezett tűzoltóság. Rösch közvetlenül Sopronba történt áttelepülését követően igyekezett egy Torna- és Tűzoltó Egyesületet alapítani. Tüzetesen tanulmányozta az osztrák tűzoltóság helyzetét, és így megszerzett ismeretei nyomán a magisztrátus már 1859-ben felszólította a város polgárait, hogy jelentkezzenek tűzoltónak. Ám csak 1863-ban talált egymásra megfelelő számú személy azzal a szándékkal, hogy egy Torna- és Tűzoltó Egyesületet alapítsanak. Mivel azonban a Cs. kir. Helytartótanács az egyesület alapszabályait nem hagyta jóvá, Rösch saját neve alatt és a hatóság beleegyezésével egy tornaiskolát nyitott. Szándéka az volt, hogy az iskolában egy alosztályt szerel fel, amely elősegíti egy, a soproni városi rendőrkapitány vezetés alatt működő tűzoltóság felállítását. Ám még az előkészítő munkálatok befejeződése előtt, 1866 áprilisában a helytartótanács jóváhagyta a Soproni Önkéntes Torna- és Tűzoltó Egyesület alapszabályait. Három hónappal később az Egyesület Röscht főparancsnokává választotta. Ugyanakkor tevékenysége nem korlátozódott csupán e funkció ellátására. Rösch eleve tudatában volt annak, hogy Magyarországon a tűzoltóságot szabályozott alapokra kellene helyezni és új tűzoltóságokat kellene alapítani. Rösch különösen Győrben, Kismartonban, Nagymartonban, Csepregen és Kópházán kezdeményezte az önkéntes tűzoltóság megalapítását. A mai Burgenland északi részén sok tűzoltóság fejezte ki köszönetét Röschnek azzal, hogy tiszteletbeli tagjává választotta. Rösch publicisztikai tevékenysége is elsődlegesen a tűzoltás ügyének támogatását és ezen új, felebaráti szervezet eszméjének elterjesztését szolgálta. A Magyar Belügyminisztérium ajánlatára 1869 és 1878 között számos szakkönyve jelent meg magyar és német nyelven. A Magyar Tűzoltószövetség megalapítása Rösch kezdeményezésére vezethető vissza, amelynek szükségességéről akkor győződött meg, amikor 1870-ben a magyar tűzoltóság képviseletében részt vett a Linzben megrendezett VIII. Német Tűzoltónapon, ahol nyomban a javaslattevő bizottság elnökévé választották. Rösch Pozsony, Nagyszombat és Nyitra képviselőivel közösen dolgozta ki a szövetség alapszabályait, és ő vezette az 1870. december 5-én lezajlott alapítóülést.

1 Illustrierte Westungarische Feuewehr-Zeitung, (továbbiakban: IWFZ) 1887. Nr. 4. 3. p. 446