Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Bán Péter: Esterházy hercegi központból Batthyány grófi központ. A köpcsényi uradalom 1867 előtt és után

ügyészi hivatalba, Burián ügyvéd úr megmutatta nekem a herceg és a báró által aláírt szerző­dést, mely szerencsémre hatósági láttamozásban még nem részesült. A körülbelül 600 holdnyi erdő 70.000 frtért volt eladva! Tudván, miképp hitbizományi eladásoknál az előny a legtöb­bet ígérőt illeti, azonnal 6000 frttal többet ígértem, és győztes maradtam, - sőt e terület és a Görögliget közt lévő részlet, mely Pozsony város tulajdonát képezte - miniszteri engedéllyel szintén birtokunkba került. Ezek bevégzése után, és midőn már az annyira elhanyagolt és sarjképtelen pagonyok javításával foglalkoztam, még egy nagy ellenség volt, kivel megküzdenem kellett! Ugyanis a dévényi határban Dunán túl fekvő, általunk megvett erdők és Köpcsény között több osztrák község fekszik, úgy, hogy de jure és szintén usus szerint a fát a Dunán át Dévény-Pozsony­nak kellett volna rendeltetési helyére szállítani, mi ugyan drága mulatság lett volna! Igazuk volt tehát azon kedélyes hainburgi polgároknak, akik a krüglinél megdicsérték az erdővételt azon megjegyzéssel, hogy a léghajózás behozatala által célt fogok érni. De tudtommal mosta­náig a tudomány e szakmájának éppen oly kevés hasznát vettük, mint Koch bacilusainak, ­hanem én egy, közös közlekedési célra épített és átengedett híd által, a községekkel szegőd­vén, most léggömb nélkül oda közlekedem. És így az Úr kegyelméből, felejthetetlen anyám és igénytelen közreműködésem által si­került, mint már mondám, egy igénytelen kis birtokot: Lajtafalut, egy 6000 holdat meghala­dó, s mondhatom, e széf» haza egyik legszebb uradalmává átalakítani, és Mersich András fő­tiszt személyében [az] uradalom kormányzására kedvező váías^tást tettem. Szolgáljanak jelen sorok utódjaimnak például, mit lehet ern^edetíen szorgalom által elérni." Mindaz, amit Batthyány József sikerként könyvelt el Köpcsénnyel kapcsolat­ban, Magyarország legnagyobb földbirtokos családja, az Esterházyak szempontjából hit­bizományi uradalmaik súlyos gazdálkodási és financiális válságának egyik részeleme volt. 9 „A herceg Esterházy család hitbizományát herceg Esterházy Pál, Magyarország ná­dora 1695. évi március 2-án kelt végrendeletében alapította, mely végrendeletet I. Lipót ki­rály 1698. január 2-án kelt legfelsőbb elhatározásával jóváhagyta. Az alapítólevél... sehol ki­hirdetve nem volt, hatósági felügyelet alatt úgy látszik 1855-ig a hitbizomány nem állott, és azt kell feltennünk, hogy ezen időig inkább csak a család ügyelt az alapító rendelkezésének Összefoglalóan, nagy levéltári forrásanyagra építve a problémakör - sajnos kiadatlan - feldolgozását lásd: Nyuhhziné Straub Eva: A herceg Esterházy-hitbizomány 1865-ös pénzügyi csődje és előzményei. Doktori értekezés kézirata. Bp., 1976. (továbbiakban: Straub, 1976.) 136, [38] p. A szerzőnek ezúton Is megköszönöm, amiért munkáját rendelkezésemre bocsátotta. A következőkben elsősorban az ő adataira támaszkodom, egyedi hivatkozások nélkül is. Emellett tőle függetlenül használom a soproni királyi tör­vényszéknek, mint „kirendelt hitbizományi és zárhatóságnak" 1885. november 21-én kelt és minden előz­ményt összegző jelentését a m. kir. igazságügy-minisztérium számára. Magyar Országos Levéltár K 579. Igazságügyminisztériumi levéltár. Igazságügyminisztérium. Altalános iratok (továbbiakban: MOL K 579. Igazságügymin. Ált. ir.) 59.299/1885. Erre A. Varga László volt szíves felhívni figyelmemet. 441

Next

/
Oldalképek
Tartalom