Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Bán Péter: Esterházy hercegi központból Batthyány grófi központ. A köpcsényi uradalom 1867 előtt és után

BÁN PÉTER ESTERHÁZY HERCEGI KÖZPONTBÓL BATTHYÁNY GRÓFI KÖZPONT. A KÖPCSÉNYI URADALOM 1867 ELŐTT ÉS UTÁN A Batthyány család pinkafői grófi ágának a 19. század folyamán összesen mintegy tucatnyi, kisebb-nagyobb uradalom volt tulajdonában. Ezek többségének birtoklástörténetét, azt, hogy milyen úton-módon szerezte meg őket a család, azonban legjobb esetben is csak egy-két forrásból - fennmaradt adásvételi szerződésből, végrendeletből, periratokból - ismerjük.

1 Egy uradalmuk - amelynek névadó központja a történeti Mosón megye északkeleti sarkában fekvő Köpcsény mezőváros volt - megvásárlásának előzményeiről és lezajlásáról azonban az átlagosnál sokrétűbb képet rajzolhatunk. Kivételesen jó forrásadottságai két körülménynek köszönhetők: Egyrészt a 19. század végére Köpcsény vált az összes grófi birtoktest gazdasági igazgatási központjává, itt szervezték meg az új főpénztárt, és a család feje is itt tartózkodott leggyakrabban. Mindemellett magának az uradalomnak a kiterjedése is megnőtt a század utolsó három évtizedében, elsősorban azáltal, hogy a korábban önállóan igazgatott Lajtafalut tartozékaival együtt tartósan hozzácsatolták. Ezért aztán az uradalom megvételében, majd átszervezésében főszerepet játszó Batthyány (III.) József (1836-1897) különösképpen büszke volt köpcsényi tevékenységére, és „igénytelen közreműködését" 1893-ban egy saját kezűleg írt visszaemlékezésben örökítette meg. A másik tényező, amelynek révén egy másik, kontroll-jellegű forráscsoport keletkezett a köpcsényi uradalom adás-vételekor, az Esterházy hercegi hitbizományi birtokállomány 1865-ben bekövetkezett pénzügyi csődje volt. Az 1854-ben Magyarországon is bevezetett osztrák polgári törvénykönyv 228. § értelmében a hitbizományok a törzsvagyon állapotának megőrzése érdekében a császári és királyi törvényszékek felügyelete alá kerültek, kinevezett hitbizományi gondok és utódgondnok védte, valamint képviselte az örökösök jogait, ezért ettől kezdve a soproni törvényszéken, majd az igazságügy-minisztériumban iratok hosszú sora keletkezett - egészen a század végéig - a rendkívül megterhelt Esterházy-uradalmak helyzetéről. Végül is a felhalmozódott adósságok törlesztése, illetve a pénzügyi egyensúly helyreállítása érdekében került sor 10 Összefoglalóan lásd: Bán Péter - Huszár Éva: Die Besitzungen der Pinkafelder Linie der Grafen Batthyány im 19. Jahrhundert. In: Archivar und Bibliothekar. Festschrift für Johann Seedoch zum 60. Geburtstag. Eisenstadt, 1999. 22-64. p. (Burgenländische Forschungen. Sonderband; 22.) 437