Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)
Németh Ildikó: A reálirányú oktatás kibontakozása Sopronban a 19. században
pénzen tartson fenn egy közös, felekezeti jelleg nélküli, teljes hatosztályú alreáliskolát. A két felekezeti iskola továbbra is működött a főreáliskola 1868-ban történt megalapításáig, ugyanakkor a városi közös reáliskola ügye is egyre inkább előtérbe került. Az 1860-as években bekövetkezett politikai enyhülés, a felélénkülő nemzeti szellem nyomán az - Októberi Diploma alapján megválasztott - új városi képviselő-testület 1861. május 14-én meghozta 1656. számú határozatát: „... hogy egy Széchenyi alapítvány alkottassák, melyhői évenként egy reáltanodái növendék segélyeztetnék ... és minthogy a halhatatlan hazafi különösen a gyakorlati államgazdászat és iparüzlet terén mind magaszto teremtő ereje, mind számtalan áldozatok árán szerezte bahérait, a közgyűlés e nagy férfiú emlékét úgy véli méltóan dicsőíthetni, ha dicsőitett nevét e téren adja át a hálás utókornak. Mi végett elhatározza: hogy városunkban úgyis olly égető szükséggé vált főreáltanoda állitassék föl, hol minden valláskülönbség nélkül képeztetnek az ifjak, mely tanoda Széchenyi nagy nevét viselendi."^ Az alreáliskolák összevonása és felekezeti jellegük megszüntetése nem ment minden zökkenő nélkül. A győri tankerületi főigazgató 1863-ban Sopron város tanácsának küldött átiratában közölte, hogy az adott évben a katolikus alreáliskola tanárai iskolájukat háromosztályossá kívánták bővíteni és ez ügyben már a helytartótanácshoz is folyamodtak. A főigazgató kérte a városi tanácsot, hogy „...a tanügy érdekében már eddig is oly kitűnőleg tanúsított nagylelkűségénél fogva alreáltanodájának ügyét fölkarolni, s annak három osztályúvá leendő kiegészítése iránt kegyúri jogához képest intézkedni szíveskednék, annyival inkább, minthogy a jelenleg ott működő alreáltanárok fönebb érintett értekezlttök alkalmával késznek ajánlkozának benyújtott tantervök szerint egymás közt a terheket aképp megosztani, hogy csak egy kivált a természettudományok előadására képesített tanár alkalmazása szükségeltetnék .. ." 15 . A bővítés nem valósult meg, de a városi tanács 1868 augusztusában felkérte a tanügyi bizottmányt, hogy tegyen javaslatot a két felekezeti alreál összevonására és községi háromosztályos reáltanoda létrehozására. A tanodái bizottmány be is terjesztette tervezetét, amelynek nyomán a közgyűlés határozatot hozott, hogy „... a város 1868 október 1 -sejével egy új, 3 osztályos alreál iskolát állít fel s az általa eddig katholikus jelleggel fenntartott 2 osztályú alreáliskolát megszűnteti. Egyúttal felszólítás intéztetett a soproni evangélikus conventhez, hogy saját 2 osztályú alreáliskoláját szintén szűntesse meg .. .'" 6 . 1868. október l-jén megnyílhatott a felekezeti jelleg nélküli községi alreáliskola, egyelőre három osztállyal. 17 Városi szervezetek és magánszemélyek adományoztak kisebb-nagyobb összegeket felszerelésre, az intézet bővítésére. Bár a megnyitás kissé kéSL SV tan. ir. Jegyzőkönyvek. Közgyűlési jegyzőkönyvek (továbbiakban: közgy. jkv.) 1861. máj. 14. 1656. sz.; A városatyák az iskola tényleges felállításakor megfeledkeztek a névadásról. Az intézmény csak 1923-ban vette fel Széchenyi István nevét, a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1922. május 24-én kelt, 64.408/4. számú rendelete értelmében. Kárpáti, 1896. 51. p. Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára. A Győri Tankerületi Főigazgató iratai 285/1863. Sopron sz. kir. város tekmtetes Tanácsának Sopronban a győri tankerület főigazgatójától. SL SV tan. ir. közgy. jkv. 1868. aug. 12. 2406. sz. SL Sopron sz. kir. város Főreáliskolája iratai. 1. köt. Történeti adatok a soproni főreál tanodáról, 18681874. 425
