Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Halász Imre: A középszintű igazgatás hivatali állománya Zala megyében a Bach-korszakban

met származásúak ekkor már a fizetési listákon szereplő hivatalnokok. Sajnos, egyértelműen nem dönthető el, hogy melyik név melyik csoportba tartozik. A hivatali írásbeliség és ügyintézés 1854-től alsófokon is a német, így mindenképpen szükség volt a hivatali nyelvet beszélő, ugyanakkor a helyi lakossággal is kommunikációképes ügyintézőkre. A fennmaradt személyzeti nyilvántartás szerint a korábbiakhoz hasonlóan ezek az ügyintézők is rendelkeztek megfelelő iskolai végzettséggel, nyelvismerettel és hivatali gyakorlattal. Az adminisztrációban dolgozók döntő többsége 6-7 évet szolgált katonaként, és a birodalom hadseregében megtanultak németül, és mint írástudó, nyelvet ismerő, kiszolgált katonák előtt egy új pálya lehetősége nyílt meg, egy olyan pályáé, mely - főleg kezdetben alacsony, de biztos anyagi hátteret, ám biztos nyugdíjat jelent. Nyomonkövethető egy bizonyos, és egyáltalán nem egyedülálló hivatali karrier is: írnokként kezd közigazgatásban, pénzügyigazgatásban vagy a törvényszéknél, többször vált munkaadót, s néhány év múlva már irodatisztként szolgál, természetesen magasabb fizetésért, és majdani magasabb nyugdíjért.

16 Az abszolutizmus korában létrehozott hivatalok, hatóságok, a fegyveres erő diszlokációja néhány település esetében centrális szerepkör kialakítását teszi lehetővé.. Ez Zala megyében mindenekelőtt Nagykanizsa példáján figyelhető meg,

17 de a megyeés járási székhely Zalaegerszeg, valamint két másik járási székhely - Sümeg és Alsólendva - ugyancsak a sorozatos átszervezések nyertesei közé tartozott. A hivatalszervezet, mint városképző, térszervező funkció, igazából a polgári igazgatás valamennyi intézményének kialakulásával, 1868 után vált meghatározó tényezővé, de a folyamat mindenképpen a Bach-korszakban kezdődött. Egyre több alkalmazott telepedett le az immár helyhez kötött, és meghatározott munkaidővel rendelkező hivatalok székhelyein. Megtalálható volt közöttük a - korabeli mércével - magasan kvalifikált szakember, kiknek szakértelme nélkülözhetetlen volt. Mindenekelőtt a pénzügyigazgatás vezető tisztviselőinél követhetjük nyomon az örökös tartományokból a magyar koronaországba érkezést és letelepedést.

18 A nem csak a Lajtán túlról, hanem Budáról és az ország más részeiből is érkezett hivatalnokréteg a lakosság számarányához viszonyítva egyre gyarapodott, és új gondolkodásmódot, életvitelt hozott az egyes települések mindennapjaiba. Beilleszkedett a település társadalmába, azzal, hogy személyzetet tartott, munkaadóvá is vált, ugyanúgy, mint az a hivatal, ahol dolgozott, hiszen egyrészt segédszemélyzetre is szükség volt, másrészt megrendelőként is megjelent (iparos munkák, beszerzések, stb.) elsősorban a frissen járási székhellyé lett kisebb településeken. Az itt nem tárgyalt gazdasági centrális szerepe, piackörzete is jelentős a megyeszékhelyen kívül éppen a Bach-korszakban járási székhellyé lett településnek. Mindenekelőtt 16 ZMLMfir. XVI. Personal-Tabelle. ' Halász Imre: Nagykanizsa centrális helyzete a 19. század második felében. In: Zalai Múzeum. 7. köt. Szerk. Kunics Zsuzsa. Zalaegerszeg, 1997. 149-154- p. Erről részletesen: Szíta János: A burzsoá pénzügyi jog és pénzügyigazgatás kezdete Magyarországon, 1848-1867. Kandidátusi értekezés. Pécs, 1976. Kézirat. 317 p.; Vő.: A tartományi pénzügyigazgatóságok a Magyar Korona országaiban a neoabszolutizmus korában. In: Dolgozatok az állam- és jogtudományok köréből. 10. Pécs, 1979. 293-333. p. 418