Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Halász Imre: A középszintű igazgatás hivatali állománya Zala megyében a Bach-korszakban

igazgatás, továbbá az ekkor bevezetett regionális - vagyis kerületi - igazgatás szintjein, valamint a jogszolgáltatásnál, a pénzügyi, és a rendészeti szakigazgatásnál volt tapasztal­ható. A regionális szerepkör miatt nem tartozik szorosan tárgyunkhoz, ám nem érdekte­len egy pillantást vetni a megalakuló regionális közigazgatási szervezet hivatali állomá­nyára. Az új igazgatási szint első embere a kerületi főbiztos, vagy ahogy akkor nevezték „kerületi főispán" - „... ki is kerületében a' polgári igazgatás ügyeiben minden határozatok végrehajtásának és a közigazgatási rendezetek kivitelének orgánuma .. ." 2 - volt. A polgári kerület élén tehát - az V. fizetési osztályba sorolt - kerületi főispán állt, akinek irodáját a VI. fizetési osztályban lévő kerületi előadó irányította. Jóllehet „előadó" címet viselt, a hivatalszervezetben előkelő helyen álló, más megnevezéssel „irodafőnök", vagy „iro­dai elnök" a „... kerületi főbiztos mellé előadóul, és akadályoztatása vagy távolléte esetében helyettesül vagyon adva .. ." 3 . Ennek megfelelően, sokszor helyettesítette a kerületi főis­pánt, jóllehet körrendeleteket saját aláírásával nem adhatott ki. Ebbe a két fizetési osz­tályba sorolt személyeket tekinthetjük bizalmi állásban lévőknek, kiknek kinevezése a helytartóságtó, ám végső soron az Alexander Bach által vezetett belügyminisztériumtól függött. A kerületi főispán hivatalához tartozott még a VIII. fizetési osztályba sorok ke­rületi titkár, továbbá a „segéd és kezelési személyzet", akik „.. .főkép a feloszlott magyar központi kormányszékek' rendelkezés alá eshető hivatalnokaiból .. ." 4 rekrutálódtak, továb­bá napidíjas írnokokat foglalkoztattak még az egyre növekvő hivatali, mindenekelőtt írásbeli munka elvégzésére. Kezdetben tehát mindössze egy törzskarral és segédsze­mélyzettel rendelkezett a polgári kerület vezetője, a későbbiekben ez nagymértékben megváltozott, hiszen akkor már ügyosztályokba szervezetten - szinte mindenre kiterje­dő hatáskörrel - egész hivatali apparátust irányított. 5 A középszintű igazgatás állománytábláit nézve, a megyék fizetési listái szerint 1849 után a neoabszolutizmus megyei hivatalszervezetének létszáma és a szakigazgatás létszáma együttvéve alatta maradt az 1848 előtti vármegyei tisztikar és szegődöttek együttes létszámánál. A csökkenés egy része azonban csak „átkönyvelés" volt, mert ki­vált a jogszolgáltatási szervezet, továbbá a karhatalmi és egyéb feladatokat ellátók, és emellett létrejött a - már többször említett - pénzügyi szakigazgatás is. Számszerű csök­kenés a tisztikarban volt, ahol az 1848 előtti 11 helyett 6 fő szerepelt a fizetési listán. 6 Az 1849 őszén kiadott „ideiglenes közigazgatási rendezet" a megye vezetését a császári-királyi kormánybiztosra bízta, hangsúlyozva ezzel a tisztviselő végrehajtó szere­Magyarország ideiglenes közigazgatási rendezete. In: Gyűjteménye a Magyarország számára kibocsátott legfelsőbb Manifestumok és Szózatoknak. Buda, 1849. (továbbiakban: Közig, rend., 1849.) 183. p. 3 Közig, rend., 1849. 184- p. 4 Uo. Halász Imre: Zala megye közigazgatása, 1849-1860. In: Zala megye archontológiája, 1138-2000. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. (továbbiakban: Halász, 2000.) 86-87. p. (Zalai Gyűjtemény; 50.) Jogszabályi alapja: Közig, rend., 1849. 181-205. p. Zala Megyei Levéltár. A Zala megyei cs. kir. Megyehatóság iratai. Megyefőnöki általános iratok (továb­biakban ZML Mfir.) XVI B 986/1849-1850. 414

Next

/
Oldalképek
Tartalom