Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Felix Tobler: Az nyugat-magyaroroszági térség Esterházy hercegi uradalmainak összesítő lélekösszeírása 1840-ből

FELIX TOBLER AZ NYUGAT-MAGYAROROSZÁGI TÉRSÉG ESTERHÁZY HERCEGI URADALMAINAK ÖSSZESÍTŐ LÉLEKÖSSZEÍRÁSA 1840-BŐL A Esterházy hercegi család Magyar Országos Levéltárban őrzött levéltárában, a P 112. számú, leltárak elnevezésű fondban, több más összeírás mellett a 215. (24) számon egy „Conscriptio universarum parochiarum a patronatu Celesissimi Majorátus Principe EsterháZyani" elnevezésű, datálatlan és a történet-helytörténeti kutatás által eddig közelebbi figyelemre nem méltatott kötetet őriznek, amely az Esterházy hercegi majorátus 1840ből származó összesítő lélekösszeírása, és amely nem csupán meglehetősen megbízható adatokat tartalmaz az egykori nyugat-magyarországi térség jónéhány településének népességszámáról, hanem lehetővé teszi a hercegi majorátus ekkori jobbágynépességének megállapítását is.

1 Ezen összeírás jelen közleményben történő, részleges közreadásával kívánunk tisztelegni a nagyrabecsült jubiláns előtt, aki az elmúlt több mint három évtizedben sok fontos tanulmánnyal járult hozza Nyugat-Magyarország történeti-helytörténeti kutatásához. Bevezetésként néhány megjegyzést szükséges előrebocsátani a lélekösszeírás létrejöttének körülményeiről, továbbá annak felépítéséről. Egy lélekösszeírás jellegét elsősorban az határozza meg, hogy létrejöttét és írásba foglalását az érintett püspöki hatóság, adott esetben az illetékes érsek kezdeményezte saját területére kiterjedően. Esetünkben azonban azonnal szembetűnik, hogy az összeírás elkészítését nem egyházi részről indítványozták, hanem az vagy Esterházy (III.) Antal herceg, a majorátus tulajdonosának személyes rendelkezése, vagy a majorátus központi igazgatóságának egyik szerve - a főigazgatósági iroda, birtokigazgatóság, jogügyigazgatóság, építési hivatal, levéltár stb. - rendelkezése nyomán készült el. Az összeírás lebonyolításához saját, nyomtatott formátumú, felvételi íveket állítottak össze. A lista egyes rovatai településenként az uradalom nevét, a település nevét, a település jellegét - mezőváros, falu, puszta, kastély, kocsma, malom stb. -, a megye nevét, amelyben az érintett település feküdt, az illetékes püspökséget, amelyhez a település tartozott - plébánia, plébánia filiája -, az egyes plébániák, illetve a templomok kegyurának a nevét és végül a lélekszámot tartalmazza, mely utóbbit a vallási hovatartozás - római katolikus, evangélikus, református, ortodox zsidó - szerint adja meg. Az összeírásban az egyes uradalmak magyar nevük szerint, ugyanakkor helységek két nyelven, azaz német és magyar nevükön szerepeiMagyar Országos Levéltár P 112. Esterházy család hercegi ága levéltára. Leltárak 215. (24). köt. 401