Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Molnár András: Zala vármegye rendi ellenállása az 1820-as években

„Minekutána Őfelsége ily rettentő büntetések alatt azon két tárgyakról való tanácskozást eltiltaná, melyet Excellentiád mint királyi biztos nagy sérelmünkkel teljesített, ezekről már többé nem szólhatunk, egyedül Excellentiádnak vétkes cselekedetei, fényes hivatalával való visszaélései teszik tárgyát elöíadásomnak. Excellentiád már hányszor csalta meg szegény vármegyénket

7

. Tavaly megígérte, hogy a királyi biztosságot ellenünk felvállalni nem fogja; felvállalta, és még hatalmának határait is vétkesen általhágta, minket avval fenyegetett, hogy még testvérének a fejét is Őfelségének parancsolatára a lábai közé tétetni fogja! Excellentiádtól, aki ország zászlósa, aki a fő törvényszéknél bíró, és még elölülő is, mit várhatunk? Excellentiád a mi megyénkben a rossz embereknek pártfogója, a maga jószágában az adózó szegénységen tisztjei által zsarolásokat tesz, magát ugyan avval menti, hogy a tisztjei vétettek, de mivel ezeket el nem eresztette a szolgálatból, világos, hogy Excellentiád vélük a sarcolásokban egyetért! Mi Excellentiádhoz minden bizodalmunkat elvesztettük, és azért avégett repraesentálunk

50 Őfelségének, hogy Excellentiádat hivatalaiul megfosztani, s minket ezen igátul megmenteni méltóztasson!"

51 Csány László beszédét lelkesen éljenezte a közgyűlés. Egyesek eljárást kívántak indítani az adminisztrátor ellen, mások azt ajánlották, hogy jó volna, ha önként lemondana a hivataláról. Utóbbi felvetésre Schmidegg József gróf állítólag azt válaszolta: „Ne reméljük mi azt, hogy lemondjon; jó pofája vagyon Őexcellentiájának, én ilyesekért a pad alá bújnék!"

52 Hasonló sértések váltották egymást délután egy óráig. Amadé többször fel akarta oszlatni a gyűlést, de - mint Tolnay Gábor írja - „... bölcsen cselekedett, hogy szándékát nem teljesítette, mivel a nagy sokaság közt kimenetele bátorságban nem lett volna."

55 A közgyűlés végére már odáig fajultak az ellentétek, hogy sokan kiabálták, ha az adminisztrátor az alispánhoz megy ebédelni, ők bizony nem lesznek ott, mivel ilyen emberrel nem kívánnak egy asztalnál enni.

54 Az, a nyílt és összehangolt támadás, amelyet az 1823. december 29-ei közgyűlésen intézett Amadé Antal gróf ellen a zalai rendi ellenzék, nem csupán a főispáni helyettes királyi biztosi ténykedése, hanem Amadé személye, és az általa képviselt aulikus politika elleni tiltakozás is volt egyben. Bebizonyosodott, hogy az adminisztrátor az újoncozás és az adószedés erőszakos, katonai karhatalomra támaszkodva történt végrehajtása révén sem tudta lecsendesíteni vagy megfékezni a zalai rendek ellenállását, sőt erőszakos fellépése csak olaj volt a tűzre. A történtek után az udvar egy negyedszázadra elveszítette a zalai nemesség hangadó elitjének bizalmát. Zala megyében a rendi ellenFeliratot intézünk. 51 ZML Tolnay, 1823. 52 Uo. 53 Uo. 54 Uo.; Közli: Bátorfi 2. köt. Nagykanizsa, 1876. 145-148. p.; Nóvák Mihály: Zalavármegye az 1848/49. évi szabadságharczban. 2. bőv. kiad. Zalaegerszeg, 1906. 272-273. p., Molnár Andris: Csány László a zalai reformellenzék élén. In: Kossuth kormánybiztosa Csány László, 1790-1848. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 1990. 17-18. p. (Zalai Gyűjtemény; 30.) 398