Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Molnár András: Zala vármegye rendi ellenállása az 1820-as években

valódi, tartalmi mérlegelésére és elbírálására hivatott döntéshozó fórum, a megyei közgyűlés pedig egészen 1823 végéig, azaz több mint 10 hónapig nem tarthatott ülést.

36 Amadé még február 13-án, rögtön a közgyűlés feloszlatása után egyenként magához rendelte a megye tisztviselőit, és igyekezett rávenni őket az újoncozás végrehajtására, a tisztviselők azonban ez alkalommal is megtagadták azt, és álláspontjukat írásban is megerősítették. A királyi biztos látva, hogy másként nem boldogul, katonai karhatalom segítségét kérte. 1823 áprilisának közepén bevonult Zalaegerszegre a cs. kir. 2., Carl Ludwig August bajor trónörökös nevét viselő dragonyosezred két osztálya, Wilhelm Freiherr von Mengen ezredes parancsnoksága alatt. Amadé április 16-ára magához hivatta a megye két alispánját és hat főszolgabíróját, és a katonaság által „megszállt" megyeszékhelyen ismételten megparancsolta nekik az újoncok kiállítását. Mivel Zala megye tisztviselői még ekkor is ellenálltak, gondolkodási időt kaptak másnap reggel 8 óráig, akkor pedig ismét jelentkezniük kellett a királyi biztos előtt. Amikor másnap reggel a két alispán és a hat főszolgabíró megjelent a főispáni helyettes szállásán, azt tapasztalták, hogy a szállás előtt megerősített katonai őrség áll, a királyi biztos szobájában az ezredparancsnok vár rájuk, a szomszédos helyiségben pedig 8 dragonyos tiszt tartózkodik. „Bemenetelünkkel Őexcellentiája királyi biztos úr ismét újra személyünknek katona erővel leendő letartóztatása fenyítéke alatt, mind a katona újoncoknak kiállítására, mind az adónak conventios pénzben való kivetésére és beszedésére erőltetett, - emlékeztek később a zalai tisztviselők - só't, ha erre sem teljesítenénk, a katonai erőt nemcsak személyünk letartóztatására alkalmaztatni, hanem jószágainkra s nemesi curiánkra is kiküldeni fogja, oly móddal, hogy mindaddig, míg a többször említett két tárgyakat

31 nem teljesítjük, magunk curiánkban is személyeink letartóztatván, executioképpen

19, reánk küldendő katonaságot ottan magunk költségein tartani kényszeríttetünk."

39 Mivel a zalai tisztviselők a fenyegetés ellenére sem voltak hajlandók önként végrehajtani a törvénytelennek tartott királyi rendeleteket, a királyi biztos szállásukra bocsátotta, rövid idő múlva pedig a katonai karhatalom segítségével házi őrizetbe vetette őket. Mind a 2 alispán, mind a 6 főszolgabíró szállásán l-l tiszt jelent meg 2-2 felfegyverzett katonával, hogy letartóztassák az engedetlen tisztviselőket. „Ekképpen a királyi comissio*

0 által célban vett két tárgyak teljesítésére katonai erőhatalommal kényszeríttettünk, és így nemesi szabadságunknak is tetemes megsértésével öszvekapcsoh személyes letartóztatásunkat látván, és teljes mértékben érezvén, a reánk alkalmazott erőnek engedA következő kisgyűlésre 1823. június 9-én, az első közgyűlésre pedig csak december 29-én került sor. A Zalában is jelentős birtokokkal rendelkező Széchenyi István gróf 1823. április 9-én jegyezte fel naplójába, miszerint a zalai rendek rossz néven vették tőle, hogy nem jelent meg a királyi rendeleteket tárgyaló megyegyú'léseken. SZÍN 353. p. Ti. az újoncozást és az adóbeszedést. Végrehajtásképpen. ZMLMkgy.ir. 706/1823. Megbízás, megbízatás. 394