Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Tilcsik György: A zsidóság szerepe Szombathely kereskedelmében a 19. század első felében

TILCSIK GYÖRGY A ZSIDÓSÁG SZEREPE SZOMBATHELY KERESKEDELMÉBEN A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN A SZOMBATHELYEN ÉLŐ ZSIDÓK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA 1793-TÓL1850-IG Azt követően, hogy Vas megye székhelyén, a szombathelyi püspöki uradalomhoz tartozó privilegizált mezó'városban a 17. század 80-as éveiben megjelentek a zsidók, Szombathely város közgyűlése és tanácsülése kifejezetten ambivalens módon viszonyult az izraelitákhoz: egyrészt arra törekedett, hogy céhes mesterei és kereskedői érdekében és persze nyomására - a zsidóknak a városban való jelenlétét, és kiváltképpen lakhatását a minimálisra korlátozza, másrészt azonban olykor-olykor zsidó személyektől kölcsönöket vett fel, sőt kifejezetten anyagi megfontolásból egyrészt a sóárulást zsidóknak adta árendába, másrészt pedig már a 18. század 20-as éveitől engedélyezte, hogy zsidók boltot béreljenek a városban. Utóbbi rendelkezések nyomán azután persze megszaporodtak az iparűzők és kereskedők izraeliták elleni panaszai, amelynek egyenes következménye a tiltás és kiutasítás lett. Mindezek ellenére, a zsidók lehetőségeik szerint, hol kisebb, hol nagyobb intenzitással folytatták a Szombathelyen való kereskedést, és az 1760-as évektől kezdődően - nyilvánvalón a központi hatalom szándékainak megfelelően - valamelyest enyhültek az ellenük hozott szigorú rendelkezések. A szombathelyi püspökséghez tartozó jobbágyfalvak közül a Szombathely közvetlen szomszédságában lévő Operintben és Szentmártonban, továbbá a Batthyány Fülöp herceg tulajdonát képező Szőkeföldén élt említésre méltó számú zsidó lakosság, akik közül a 18. század közepétől kezdődően mind többen kívántak a megyeszékhelyen letelepedni és kereskedni. Az 1791:38. te. az 1790. január 1-jei állapotnak megfelelően rögzítette a városban élő izraeliták számát Szombathelyen is. Ekkor két, majd egy 1812-ben megszületett megyei közgyűlési határozat nyomán három izraelita család - Engl Jakabé, Khon Löblé, majd Porlitz Wolfé - lakhatott - mindannyian egy-egy háztartásban - a városban. Szombathely mezőváros közgyűlése és tanácsa a 19. század első négy évtizedében folyamatos és lankadatlan küzdelmet folytatott a városban engedély nélkül lakni kívánó idegenek, és azon belül is elsősorban a zsidók letelepedése ellen. Azzal, hogy egyrészt közgyűlésein és tanácsülésen meghozott határozatokkal háromra korlátozta a városban élő zsidó családok számát, másrészt, hogy kategorikusan utasította vissza a városban lakhatási jogot kérő zsidók meg-megújuló kérelmeit, illetve toloncoltatta ki azokat az izraelitákat, akik a városban a tanács tudta és engedélye nélkül lakást vagy 367