Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Tirnitz József: A soproni „Wirtschaftsbürger" - „gazdapolgár"

szági kőszénbánya

3 termékét nem csupán a háztartások, hanem a kisebb ipartelepek is felhasználták: a városi mészégető'

6 és városi salétromfőző bérlője, aminek következtében utóbbi főzőüstjei tönkrementek.' Felmerült az is, hogy, célszerűbb, hasznosabb, kényelmesebb, gazdaságosabb és egyúttal tűzbiztos is lenne a széntüzelés bevezetése a városházán,

8 továbbá, hogy a közvilágítást kőszénből előállított gázzal végezzék,

9 valamint, hogy a város balfi gyógyfürdőjének vízét szénnel fűtött gépekkel melegítsék.

10 A sorra létesített téglavetők, téglaégetők" szintén foglalkoztathattak idegenből bevándorolt munkásokat, csakúgy, mint az ekkor létesült cukorgyár, üveghuta, valamint Rasp János Mátyás pamutkelme gyára is.

12 A borkereskedelem szintén jelentős volt a város életében: a jó soproni borok Bajorországba, a Rajna vidékére és Würzburgba is eljutottak. Az ebből származó hasznot most már - a korábbiakkal ellentétben, nem a belvárosi polgárok, hanem - a külvárosi, a „külső polgárság" fölözhette le, mivel a belvárosiak jobb szőlőinek tekintélyes része a külvárosi polgárok tulajdonába került.

13 A város bortermelőinek jogszokáson alapuló, valamint az 1717:36. tc-ben

14 biztosított kiváltságai ellenére -, amelyek szerint tilos volt idegen borok beszállítása a városba és itteni eladása, hiszen a szegény polgároknak a bortermelés volt az egyetlen megélhetésük, kenyerük

15 - a borkereskedők idegen vidékekről rendszeresen nagy mennyiségű bort gyűjtöttek össze a városban és úrbéres községeiben, hogy azokat külföldieknek adják el. Meskó Jakab báró tokaji és Buda vidéki borokat bocsátott áruba,

16 Rupprecht Henrik a sopronbánfalvi feloszlatott pálos rend pincéjében mintegy 600 csöbör idegen bort raktározott el és juttatott sziléziai borkereskedők kezére.

17 Nyilván ugyanilyen célMég 1787-ben is hivatalos helyen a „városi erdőségben előforduló kőszéri'-ről esett szó SL Apoe. fasc. XI. nr. 39. Az „am brennenden Berg"-ból kiformálódott „Brennberg" csak a köznyelvben lehetett használatos, utóbb válhatott közhasznúvá. 6

SLApoe. fasc. XV. nr. 67/1. 7 SL Apoe. fasc. XV. nr. 498. 8 SL Apoe. fasc. XV. nr. 362. 9 SL Apoe. fasc. XV. nr. 543. 10 SL Apoe. fasc. XV. nr. 373. 11 SL Apoe. fasc. XV. nr. 209., 210/b., 212/a., 276/b. 12 SL Apoe. fasc. XIV. nr. 2594,43. Különösen érvényes ez a megállapítás a IV. fertály szőlőtermeléssel foglalkozó polgárságára. Ez a fertály a déli külvárost, a Hosszúsor (ma: Rákóczi utca, Széchenyi tér, Móricz Zsigmond utca, Magyar utca), a Fapiac utca, a Pócsi utca, Ezüst utca és Hátulsó utca által körülhatárolt városrészt foglalta magába. SL Apoe. fasc. XV. nr. 221., 444.; Magyar törvénytár. 1657-1740. évi törvényezikkek. Szerk. Márkus Dezső. Bp., 1900. 469. p. SL Apoe. fasc. XV. nr. 58., 1773. évi „Gemeinbetrachtung" 9. §. 16 SL Apoe. fasc. XV. nr. 58. 17 SL Apoe. fasc. XV. nr. 65. 302