Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Wolfgang Gürtler: Adatok a mai burgenlandi és a kőszegi kézművesek kapcsolataihoz

leti főfelügyelőség" elé terjesztett panasz is bizonyít. Ez a város-vidék kapcsolat azon­ban nem „egyirányú utca" volt. így lett például a góborfalvai születésű Perl Mátyás ­aki később Németújváron dolgozott - 1796. február l-jén a rohonci mészáros céh tagja. Ez a példa csupán egyeseket érintett - és azok hasonló esetek voltak -, ám volt legalább egy eset, amikor egy kőszegi céh - nevezetesen a kalaposoké -, amelynek minden mes­tere beállt egy földesúri céhbe. 1800-ig Vas megyében minden kalapos a soproni céh­hez tartozott, ám ebben az évben Rohoncon alapítottak egy céhet. A céh szabályzatá­nak mintájául a soproni céh szabályzata szolgált. Ezt követően a környéken élő meste­rek nagy számban léptek be a rohonci céhbe.' 1810-ből származik az első, kőszegi ille­tőségű mester felvételét megörökítő bejegyzés. 1814-ben, 1815-ben és 1819-ben továb­bi kőszegi személyek léptek be, majd 1821. május 24-én „Kőszeg szabad királyi város né­met kalaposai átléptek a céhbe: Franz Ratz, [akit egyidejűleg külső céhmesterré választot­tak], Franz Heylandt, Anton David, Stephan Ratz, Joseph Ratz • • " s- Mindazonáltal a kő­szegieknek nem sokáig volt maradásuk a céhben, bár egyetlen, kilépésükről szóló fel­jegyzés sem található, miközben 1875. május 17-éig egyetlen további kőszegi mestert sem vettek fel. Lehet, hogy ebben az időszakban megszűnt ez a mesterség Kőszegen? Miként a bevezetőben említettük, e rövid tanulmány szándéka csupán az volt, hogy a céhes kézműiparban a város és vidék közötti sokrétű kapcsolatokat felvázolja, és ezáltal a további kutatásokat ösztönözze. (Fordította: Tilcsik György) Kiss Mária: Die südburgenländischen Zünfte und die Zunftregelung von 1813. In: Burgenland in seiner pannonischen Umwelt. Festgabe für August Ernst. Hrsg. Harald Prickler. Eisenstadt, 1984. 227. p. (Burgenländische Forschungen. Sonderband; 7.) Burgenländisches Landesarchiv. Zunftarchiv. Meisterbuch der Hutmacher in Rechniz 1800 bis 1875. 300

Next

/
Oldalképek
Tartalom