Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Mentényi Klára: Egy kőszegi lakóház életének történetéből. Schneller utca 1

(/*^uf A^MU^f^^^/ CbLvJxLHytlfi^ 17. kép Az udvari homlokzat rajza. (Rajz: Rózsa Sándor, 1925.) Egy 1643-ból illetve egy 1648-ból származó adat szerint ebben az időben - te­hát még a déli épületrész kialakítása előtt - Salamon Szabó György lehetett a tulajdo­nos, aki 1649-ben a külső tanács belvárosi tagja volt. 37 Az 1666. évi építkezés minden bizonnyal Thulmann Mihály (1619-1667) kereskedő és belső tanácsos nevéhez fűző­dik, aki testvérével, Györggyel együtt hadi érdemeiért I. Lipót császártól 1658 február­jában nemességet kapott. Mind az öt gyermeke Kőszegen élt, és fia, János szintén sze­nátor lett. 38 Az 1680-as évek közepétől 1709-ig Boski Mihály és családja élt itt, majd a ház Unger Mihály kereskedő kezébe került. A 18. század java részében ő volt a birto­kos. A késő-barokk, rokokó kifestés és a belső átalakítások azonban már a gazdag kő­szegi családból származó Mecséry János tulajdonlása idején készülhettek, aki az 1770-es évek végétől kezdve lakott itt, bár nem túl sokáig, hiszen 1807-ben az adójegyzékekben már Andaházy Boldizsár szerepel. Bariska István: A szabad királyi várossá válás ára. In: Kőszeg, 2000. Egy szabad királyi város jubileumá­ra. Szerk. Bariska István, Söptei Imre. Kőszeg, 2000. 110. p. VaML KFL Anyakönyvi cédulák. Sághegyi József gyűjtése.; Balogh Gyula: Vasvármegye nemes család­jai. 2. bőv. kiad. Szombathely, 1901. 153-154. p. 275

Next

/
Oldalképek
Tartalom