Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Mentényi Klára: Egy kőszegi lakóház életének történetéből. Schneller utca 1

kialakított nyílás ablak volt-e vagy ajtó. Bizonytalan tehát az utcai tér funkciója: lehetett bolt, műhely, vagy a hátsó pincével összefüggő présház is. Arra a kérdésre pedig, hogy mikori is ez az épület, ugyancsak nem kapunk pontos választ. Késő középkori - 15. század vége-16. század eleje - datálására mindössze a tisztán terméskő építőanyag és a Kőszegen eddig ritkán előforduló, palás kőzetből készített áthidalók utalnak, továbbá az emeleti sgraffito-töredéken olvasható 15..-os évszám mint terminus ante quem. A 16. századi emeletráépítéshez tartozó nyílásokról semmit sem tudunk, bár nem lehet kizárni, hogy az a függőlegesen falazott ablakkáva, amelyet a szélső északi emeleti ablak mellett lehetett megfigyelni, még ehhez a periódushoz tartozott. Az említett kis évszámos részletet leszámítva, a homlokzat tagolása ugyancsak ismeretlen marad számunkra. Egy ennél későbbi időpontban a telek északi szélén álló ház új köntöst kapott. A feltárt lépcsős sarokarmírozásról van szó, amely a déli falazata mögé fut, tehát korábbi nála. Az épület emeletes déli traktusának felépítését - véleményünk szerint - jól keltezi az 1666-os évszám a kapualj fölött. Számos más esethez hasonlóan, itt is építési dátummal van dolgunk, ami ráadásul a terméskő-tégla vegyes falazaton az első rétegű vakolaton található. Arra utaló nyomot sajnos végképp nem találtunk, hogy az új épületrész kialakításakor az itt frissen készült sgraffitos homlokzatdíszítés vajon a régebbi felületen is elkészült-e. Mindenesetre komolyan sajnálhatjuk, hogy az olyan sokáig megmaradt, értékes rétegek 1938-ban hirtelen és fölöslegesen elpusztultak. A déli traktus földszintjét az eredetileg még nem boltozott kapualj foglalta el, az emeleten pedig három újabb, jelenleg síkmennyezetes helyiség készült. A bejárati kapu nyílása a falkutatás során előkerült déli káva tanúsága szerint valamivel délebbre volt, de az egykori ívindítás két megmaradt téglájának magasságából arra lehet következtetni, hogy nem volt alacsonyabb a mainál. Ez már csak azért is valószínű, mert az újabb egység emeleti járószintjeit és nyílásait az északiaknál eleve magasabbra helyezték. A kapualj északi végződéséből induló és az emeleti előtérbe érkező, e korból származó lépcső valószínűleg még eredeti helyén van. A mellette található régi kút az 1666. évi építkezés előtt a hátsó borospince közelébe, az udvarra esett, eredeti helyét a mai napig megtartották. A szép színes, vörössel és feketével festett homlokzat, akármilyen furcsának tűnik is, már a következő korszak alkotása. Az 1770-1780 táján készült, tükrös-lizénás rendszerű sík homlokzat-architektúrába illeszkedtek a kőkeretes ablakok, amelyek feltehetően ugyanekkor kerültek a helyükre. A kapualj beboltozásával egyidőben kissé északabbra tolták az íves kapunyílást, az udvari homlokzatra pedig széles, nyitott tornácot építettek. Az északon található, ekkorra már megtoldott földszinti és emeleti helyiségeket szintén beboltozták, a gazdag rokokó stukkókeretek azonban részben már csupán az 1925. évi felmérésekből tanulmányozhatók.

34 (15. kép) Sajnos nincsenek meg az ugyanitt látható barokk ajtókeretek sem, ami 1838 után még megmaradt, azt az 1960-as évek érzéketlen felújítása tüntette el. KÖH Tervtár, ltsz. 9344. 272