Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Mentényi Klára: Egy kőszegi lakóház életének történetéből. Schneller utca 1

AMI AZ EPITESTORTENETBOL ÉRDEKES LEHET Előre szeretnénk bocsátani, hogy falkutatást ez idáig csupán az utcai és udvari homlokzatokon tudtunk végezni. így az épület belső kialakításával kapcsolatos kijelentéseink csupán saját megfigyeléseinkre és a fennmaradt rajzanyagra támaszkodnak. (13-14. kép) Régészeti kutatásra pedig egyáltalán nem volt módunk. A nagyjából 13 méter széles teleknek először csupán az északi oldalán állt épület, ez a ma álló ház legrégibb magja. Északi sarkán, legalábbis a mai járószint fölött 3,7-3,8 méter magasságig nem húzódott kis köz (reichni). Itt ugyanis a ház építésekor felhasználtak egy olyan, már álló, agyagba rakott, kelet-nyugati irányú terméskő falat, amely a telek észak-déli határán húzódott hátrafelé. Ez feltehetően azonosítható a szomszédos (Schneller u. 3.) épület elődjének egykor szabadon álló, és a földszintinél kissé keskenyebb emeleti falán festett sarokdíszítést hordozó déli végfalával.

32 Meg kell azonban jegyeznünk, hogy azt a megoldást, miszerint az új létesítményt csupán nekitámasztják a szomszéd falának, valamilyen sajátos körülménynek - pl. megváltozott telekosztás, közös tulajdonlás - kell indokolnia, aminek megfejtése bizonyára még egy ideig várat magára. Ez a szomszédos, korai épület feltehetően még állt akkor, amikor a mi telkünk északi oldalán felépítették az utcára merőleges elhelyezkedésű házat, vagy csupán annak újonnan emelt utcai helyiségét. Egyelőre ugyanis ezt a feltételezést sem zárhatjuk ki, bár a falazatok anyaga igen hasonlóak tűnik. A ma pinceként használt második és harmadik földszinti helyiség korábban egy tér volt. Már önállóan falazott sarokpillérekre lefutó ún. álkeresztboltozata, azaz összeérő fiókokkal kialakított dongaboltozata is későbbi az oldalfalaknál, téglából készült osztófala azonban még a boltozathoz képest is utólagos. Eszerint az első ház két egymás mögötti helyiségből állt. Az ún. pince mai belső járószintje kb. 1 méterrel van lejjebb a kapualj mai burkolatánál, voltaképpen azonban csak azt mondhatjuk, hogy a korai ház szintjeit nem ismerjük. Mégis feltételezzük, hogy a magasan előkerült ablak nem egy valamikori emeleti szobához, hanem egy földszinti helyiséghez tartozott. Talán éppen úgy, ahogyan egy másik kőszegi épületnél (Rájnis utca 3.), ahol a feltételezett, de csupán a kapualjból megközelíthető utcai bolthelyiség a két szokásos helyen lévő ablak mellett még egy kisebb, a kettő között, fönt elhelyezett nyíláson keresztül is kapott megvilágítást.

33 Belső kutatás hiányában sajnos egyelőre nem lehet tudni, hogy a mai déli ablak mellett talált, és szintén terméskő áthidalóval A helyzet az, hogy - úgy tűnik - ma már ennek a falnak minden csatlakozó részét elbontották. A bizonyára sarokdíszítéshez tartozó vörös-sárga mezó'k az utcai oldalon nyilván folytatódtak. Ezt a szakaszt azonban már akkor megszüntették, amikor a jelenlegi, vön« díszítőfestést hordozó falsíkot kialakították. Az alsó két ablaknak csupán a fülkéjét sikerült feltárni, maguk a nyílások - a kcscíbbi átalakítások miatt - már nem kerültek eló', így méretüket sem tudhatjuk. A Rájnis u. 3. esetében a felső kis ablaknyílás külső mérete mindössze 40x45 cm. Itt a helyiség utcai fala tisztán téglából épült, és - bár egyelőre nem tudjuk pontosan datálni - minden bizonnyal egy évszázaddal későbbi a Schneller utca 1. számú épületnél. Mindenesetre az ablakok - részben kikövetkeztetett - könyöklői a mai utcai szinttől 2-2,2 méter magasságban találhatók. A Rájnis utca 3. számú ház falkutatását B. Benkhard Lillával, állandó kutatótársammal együtt végeztük 2002-ben, akinek ezúton is köszönetet mondok. 270