Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

H. Németh István: A szabad királyi városok igazgatásának abszolutista vonásaihoz. A felső-magyarországi városok 1681. évi tisztújításai

H. NÉMETH ISTVÁN A SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK IGAZGATÁSÁNAK ABSZOLUTISTA VONÁSAIHOZ. A FELSŐ-MAGYARORSZÁGI VÁROSOK 1681. ÉVI TISZTÚJÍTÁSAI A bécsi udvar magyarországi abszolutizmusát, pontosabban annak várospolitikai hatásait nem érthetjük meg, ha magának az abszolutizmusnak azon ismérveit nem rögzítjük, amelyek a magyarországi városfejlődésre hatással voltak. Két tényező a magyarországi várospolitikát is döntően meghatározta. Ernst Hinríchts az abszolutista állam legfontosabb politikai jellemzői közül a külpolitika elsődlegességét, valamint az „egy állam - egy vallás" teóriát emelte ki.

1 A bécsi udvar magyarországi politikájában a 16. századot lezáró ún. „hosszú háború" utáni időszakot uralkodóinknak a magyarországi hadszíntérről való kivonulása jelzi. A magyarországi hadszínteret így voltaképpen magára hagyták, az állóháború költségeire a helyi jövedelmeken kívül csekélyebb külső segítséget szántak, és jobban belevetették magukat az európai politikába, mint korábban. A kora újkorban tapasztalható hadügyi fejlődés is arra szorította az udvart, hogy olyan gazdasági hátteret hozzon létre, amelyre támaszkodva egyenrangú félként vehette fel a versenyt a gazdaságilag és államszervezetileg egyaránt fejlettebbnek tekinthető nyugat-európai államokkal. A hadakozás pénzügyi hátterét a nagyobb adók, a helyi jövedelmek hatékonyabb kihasználása, valamint - és hosszú távon ez a fontosabb - az élénk kereskedelem, fejlődő ipar és társadalom teremtette meg. Az állami bevételek megnövekedéséhez ezzel együtt olyan szervezetnek kellett létrejönnie, amely hatékonyan hajthatta be az állam működéséhez szükséges összegeket.

2 A szervezet hatékonyságát csakis oly módon lehetett Hinrichts, Ernst: Abschied vom Absolutismus. Eine Antwort auf Nicholas Henshall. In: Der Absolutismus - ein Mythos? Strukturwandel monarchischer Herrschaft in West- und Mitteleuropa, ca. 15501700. Hrsg. Ronald G. Asch, Heinz Duchhardt. Köln-Weimar-Wien, 1996. (továbbiakban: Asch Duchhardt, 1996.) 353-371. p. (Münsterische historische Forschungen; 9.) Lásd: Asch, Ronald G. Duchhardt, Heinz: Die Geburt des Absolutismus' im 17. Jahrhundert. Epochenwende der europäischen Geschichte oder optische Täuschung. In: Asch - Duchhardt, 1996. 3-24. p. Vierhaus, Rudolf: Wesen und Stil absolutistischer Herrschaft. In: Niederösterreichisches Jahrbuch für Landesgeschichte, 60. 1988. 1-13. p.; Vierhaus, Rudolf: Staaten und Stände. Vom Westfälischen Frieden bis zum Hubertusburger Frieden 1648 bis 1763. Frankfurt/Main, 1990. (továbbiakban: Vierhaus, 1990.) 15-38. p.; Duchhardt, Heinz: Absolutismus - Abschied von einem Epochenbegriff? = Historische Zeitschrift, 1994. 258. 113-122. p. Lásd újabban: 't Hart, Marjaiéin: War, finances and the structure of the Dutch State. In: Asch Duchhadt, 1996. 344-347. p. ill. Frigyes Vilmos választófejedelem kapcsán: Arndt, Johannes: Der grosse Kurfürst ein Herrscher des Absolutismus? Über die Möglichkeiten und Grenzen monokratischer Herrschaft im 17. Jahrhundert. In: Asch - Duchhadt, 1996. 249-273. p. 229