Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Tóth Attila: Ellenreformáció, abszolutizmus és a városok. Kőszegi tisztújítások 1672 és 1681 között

rezolúció teljesítését, erre Bécs az ellenszegülők letartóztatásával, súlyos pénzbüntetéssel akart válaszolni. Az Alsó-Ausztriai Kamara ekkor ugyanis adóhátralék címén 34.486 ft 48 krajcárt vetett ki a városra,

4 ám hiába volt minden kísérlet, a kőszegiek makacs ellenállását nem sikerült megtörni. A választópolgárság megvédte a város patronátusi, önálló restaurációs és bíróválasztási jogát. Ez utóbbi jogok megőrzésének alapfeltétele az volt, hogy a polgárság nem egyezett bele, hogy a tisztújításon császári biztos jelenjen meg.

5 Ugyanis abban az esetben, ha az udvar küldötte megjelenik a Szent György napi választáson, akkor a cseh és osztrák városok mintájára lehetőség nyílt volna arra, hogy a választó közösségnek számára nem megfelelő bírót válasszanak meg. Az, hogy a kőszegi polgárság meghiúsította II. Ferdinánd ellenreformációs törekvését, részben a község ellenállásával magyarázható. Az események alakulását azonban döntően befolyásolta, hogy Esterházy Miklós - aki mindvégig támogatta a kisebbségben lévő kőszegi katolikus ellenzéket - még Sennyey István győri püspök fellépésekor is tartózkodott a nyílt beavatkozástól. Hasonlóképpen nagyjelentőségű volt az ekkor még protestáns Nádasdy család támogatása is.

6 A magisztrátusok vallási összetételének kérdése I. Lipót trónralépése után ismét napirendre került. 1657-ben a kamara felvetette az uralkodónak, parancsolja meg a pozsonyiaknak, hogy tartsanak új választást, mert a tisztújítás alkalmával ismét kevés katolikus került a tanácsba. 1660-ban az uralkodó a pozsonyi tisztújításra ismét biztosokat küldött ki. Ugyanebben az évben Sopron és Kőszeg is utasítást kapott, hogy a választások alkalmával katolikusokat is vegyenek be a magisztrátusba. 1669-ben a kamara biztosként Horváth Györgyöt küldte Trencsénbe, segítségére Ghillányi Györgyöt, Trencsén vármegye alispánját és Sirchicz Gáspár harmincadost rendelték, sőt a tisztújítás napján, a biztos és társai támogatására Illésházy György főispán is megjelent. Horváth György és támogatói mindössze öt katolikust tudtak bejuttatni a tanácsba, további öt személy pedig a communitasban kapott helyet.

7 1670 után a templomfoglalások bizonyára érzékeny veszteségeket okoztak a városok protestáns polgárainak, akik azonban a közigazgatásban - egy-két kivételtől eltekintve - szilárdan tartották pozícióikat. Kollonich Lipót kamaraelnökké történt kinevezése már előrevetette annak árnyékát, hogy az uralkodó szakítani kíván korábbi várospolitikájával. A kőszegi források segítségével - a tisztújítások eseményeinek bemutatásával - erre a megváltozott várospolitikára szeretnék fényt deríteni. Tisztújítás Kőszegen (1672. április-július) 1672. április 4-én kapta meg Kőszeg városa Lipót király azon mandátumát, amelyben az uralkodó arra utasította a kőszegieket, hogy a Szent György napkor esedékes tiszt4 Bariska, 1982. 63. p. 5 Bariska, 1982. 87. p. 6 Bariska, 1982. 76. p. 7 Felhő, 1946. 256-257. p. 216