Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Tóth Attila: Ellenreformáció, abszolutizmus és a városok. Kőszegi tisztújítások 1672 és 1681 között

TÓTH ATTILA ELLENREFORMÁCIÓ, ABSZOLUTIZMUS ÉS A VÁROSOK. KŐSZEGI TISZTÚJÍTÁSOK 1672 ÉS 1681 KÖZÖTT* AZ ABSZOLUTIZMUS SZEMÉLYI POLITIKÁJA A VÁROSI TISZTIKARBAN

1 Az államhatalom a katolizálás érdekében be kívánt avatkozni a városi közélet egyik legfontosabb ügyébe, a magisztrátus megválasztásába. E törekvések kezdetei az 1620-as és 1630-as évekre tehetők: 1628 és 1638 között II. Ferdinánd utasítására a Magyar Kamara biztosai többször is kísérletet tettek arra, hogy Pozsonyban a csak protestánsokból álló városi tanácsba katolikusok is bekerüljenek. A kamarai tisztviselők törekvése azt eredményezte, hogy a városbíró katolikus lett, továbbá néhány katolikus polgár bekerült a magisztrátusba.

2 A pozsonyi történésekkel szinte azonos időben Kőszegen is fontos események játszódtak le, amelyek elindítója az uralkodó 1627-ben kiadott, majd a következő évben megismételt protestánsellenes parancsa volt.

3 A kőszegiek megtagadták a császári Az alábbi dolgozat részlet Bariska István egyik tanítványa, a tragikus hirtelenséggel elhunyt Tóth Attila (Debrecen, 1960. - Pápa, 1996.) az ELTE BTK történelem kiegészítő szakán, 1988-ban R. Várkony Agnes támavezetésével megvédett, ellenreformáció, abszolutizmus és a városok, Kőszeg 1672-1684" című szakdolgozatából. A publikációban elsősorban e dolgozat gerincét adó, Kőszeg város jegyzőkönyvein alapuló 1672 és 1681 közötti városi tisztújítások elemzésének közreadására törekedtünk, jelezve: a vizsgált időszak a Habsburg abszolutizmus radikális fordulatának az időszaka, amelyben az 1671. és az 1672. évi adórendeletek, az adópolitika átalakítása mellett az egyik legfontosabb kérdés a rekatolizáció, azon belül is a szabad királyi városok és vezető szerveik katolikus túlsúlyának megteremtése volt. A szöveg közreadás során arra törekedtünk, hogy lehetőség szerint tartalmilag, szerkezetileg egybefüggő részt közöljünk, amelyben csak kisebb stiláris javításokat hajtottunk végre. Ugyanakkor terjedelmi okokból, az eredeti szövegbe történő jelentősebb beavatkozás miatt sem szerepelhetett itt az egykori kőszegi ellenreformáció több, e szakdolgozatban is említett momentuma, például a templomelvétel, a jezsuita rend megtelepítésének problémája. (A szakdolgozat lelőhelye: Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltára. Kézirattár 86/1988.) Ez az egyetlen, a sajtó alá rendezéskor adott, és nem eredeti belső cím. A pozsonyi esetről: Feütő Ibolya: A szabad királyi városok és a magyar kamara a XVII. században. = Levéltári Közlemények, 1946. (továbbiakban: Felhő, 1946.) 249-255. p. Bariska István: A protestáns Kőszeg II. Ferdinánd korában. In: Levéltári évkönyv, 1982. Szerk. Horváth Ferenc. Szombathely, 1982. (továbbiakban: Bariska, 1982.) 54- p- (Vas megye múltjából; 2.) 215