Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Gerhard Pferschy: A Mogersdorf - szentgotthárdi csata kihatásai Fürstenfeld térségére. A rehgrubi mészárlás

nélkül, azt már korábban is jeleztük.

14 A csata után Fürstenfeld időnként egy kórházhoz hasonlított, és a helyzetet még a behurcolt járványok is nehezítették. Már előzőleg egy rendelet jelent meg, amely szerint azokat a katonákat, akiket szálláshelyükön kívül útiokmányok nélkül fognak el, őrizetbe kell venni, és vissza kell őket toloncolni ezredükhöz.

15 Néha a polgári becsületen is folt esett. Erre példa az az eset, amikor a polgárság panaszt tett az egyik polgár ellen, mert az a katonákat lopásra tanította, és mint orgazda a lopott holmit értékesítette.

16 A REHGRUBI MÉSZÁRLÁS Olyan körülmények között, amikor a szenvedés, az erőszak és a kényszer mindennaposak voltak, a tanács mint törvényszék foglalkozott a rehgrabeni esettel, amely során a parasztok katonákat ütöttek agyon. E parasztok többsége a welsdorfi uradalom jobbágya volt, amelyet akkoriban Regina és Albert von Gera birtokolt. Az uradalomhoz tartozott többek között a rehgrabeni községi hivatal és egy azonos nevű hegyközség, amelyet a mi Rehgrubunkkal azonosíthatunk. Valószínűleg ott történt a katonák agyonverése is.

17 Okkal feltételezhetjük, hogy a hegyközség is érintett volt az ügyben, mert az egyik a delikvensek közül von Dietrichstein vincellérje volt. Rehgraben Bad Loipersdorf községben fekszik és a falu déli oldalán terül el. Paraszti gazdaságok, a hegyoldalon szőlőhegyek és vincellér házak találhatók ott. Sajnos nem tudjuk, hogy mi volt ennek a mészárlásnak a kiváltó oka, és az áldozatok számáról sem tudunk semmi konkrétumot. Az kérdéses, hogy a bor, az asszonyok, vagy az élelmiszerek és az állatok miatt tört ki a vita. Mint ahogy azt azonban az egész eljárás is mutatja, megalapozott okok vezettek a vérontáshoz. Valószínű, hogy esetünkben fosztogató katonákról volt szó. Fürstenfeld magisztrátusa - amely mint törvényszék volt illetékes ebben a bűncselekményben - az egész ügy szokatlan és problematikus volt. Nyilvánvalóan gyámoltalan és tanácstalan volt abban, hogy hogyan járjon el az eset során. Először 1665. január 7-én került az ügy a tanácsülés elé.

18 Bár nagyon határozatlanok voltak a tanácstagok, végül is megegyeztek abban, hogy a város jogtudó barátjával, dr. Patricioval és a helytartóval konzultálnak, mivel nem tudták eldönteni, hogy az érintett parasztokat a törvényszék, a porkoláb, vagy a katonák kutassák-e fel. A kérdés, hogy miképpen lehetne a gyilkosok nyomára akadni, január 20-án ismételten vita tárgya volt. Ekkor arra az elhatározásra jutottak, hogy azoknak a parasztoknak az előállítását, akik a 14 Lange, 1883. 203-207. p.; Wagner, 1964. 51-54. p. 15 StLA Fürstenfeld K 256. Ratsprotokoll Bd. 7. 13'. föl. 1664. ápr. 26. 16 StLA Fürstenfeld K 256. Ratsprotokoll Bd. 7. 2. fol. 1664- Jan. 8. Pirchegger, Hans: Geschichte der Stadt und des Bezirkes Fürstenfeld. Ergänzt Sepp Reichl. Fürstenfeld, 1952. 163. p.; Pichler, Franz: Die Urbare, urbarialen Aufzeichnungen und Grundbücher der Steiermark. Gesamtverzeichnis. Bd. 3. Graz, 1985. 1749. p. (Veröffentlichungen des Steiermärkischen Landesarchives; 3.) 18 StLA Fürstenfeld K 256. Ratsprotokoll Bd. 7. 34. fol. 209