Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Dominkovits Péter: Egy 17. századi Vas vármegyei alispán: felsőkáldi Káldy Péter

zott. Amikor ugyanis 1581-ben a testvérek Rudolf királytól címerbó'vítésben részesültek - a kardos oroszlános korábbi címer osztott mezejűvé vált -, akkor ő már nem volt közöttük. A legnagyobb karriert Péter ága futotta be. Ő 1580 körül feleségül vette Bejczy Gergely Vas megyei alispán leányát - Bejczy Ambrus királyi jogügyigazgató unokáját - Bejczy Doricát (Dorottyát), mely friggyel egyszerre jutott nagy vagyonhoz és komoly társadalmi presztízshez. Gyermekeik hat megyében mintegy 30 falu örökösei lettek.

11 E háttérrel, a kiterjedt birtokokkal érthető', hogy a felsőkáldi Káldy család tagjai familiárisokként társadalmi rangjuknak megfelelően kerültek pozícióba.

12 Az apa: Káldy (l.) Ferenc Káldy (I.) Ferenc Káldy Péter és Bejczy Dorottya elsőszülött fiaként 1584. szeptember 4-én született, 1610-ben nagykorúvá válva maga intézte ügyeit. 1612-ben feleségül vette Kisfaludy Annát.

13 Pályafutása során vezető lokális és térségi katonai, illetve megyekormányzati hivatalokat töltött be, olykor egyidőben, párhuzamosan. 1628-ban II. Ferdinánd király pápai alkapitánya lett, mely tisztet 1637-ig viselte.

14 1637-től 1648ban bekövetkezett haláláig Batthyány (I.) Ádám dunántúli főkapitány helyettesének tisztét töltötte be. Káldy Ferenc esete kitűnően példázza a bizalmas regionális katonai funkció esetében is a familiárisi viszony meglétét. Ugyanis Batthyányi megelőzően, 1622 és 1633 között Nádasdy Pál, Vas vármegye főispánja töltötte be a dunántúli főkapitányi hivatalt, aki 1631-ben egyik többgenerációs szervitor famíliájának ismert tagját, salamonfai Ráttky Györgyöt juttatta a helyettesi tisztre, akitől majd Batthyány beiktatási évében, 1637-ben Káldy vette át e posztot.

1 Mind Bejczy Ambrus, mind Bejczy Gergely jelentós vagyonszerzők voltak, de Bejczy Gergely Miklós nevű fiának korai halálával a családi vagyon fő örököse Dorica (Dorottya) lett, akinek második férje Chemetey István vasi alispán volt. Szluha, 1994. 28. p. Batthyány Ádám főúri udvarának legújabb kutatása bizonyította: a szervitor és familiáris szavak használata szinonim jellegű volt. Koltai András: Magyar udvari rendtarás. Utasítások és rendeletek, 16171708. Bp., 2001. 285 p. (Milleniumi Magyar Történelem. Források.) Szluha, 1994- 29. p. 1617-ig egy Káldy Ferenc nevű férfiú látta el a tárnokszéki jegyzői teendőit. A kutatások jelen szakaszában ez a személy nem azonosítható felsőkáldi Káldy Ferenccel. Veres Miklós: A tárnoki hatóság és a tárnoki szék, 1526-1849. Bp., 1968. 105. p. Varga]. János: Wirtschafts und Militärbeamte am Hof der Familie Batthyány im 17. Jahrhundert, In: Adelige Hofhaltung im österreichisch-ungarischen Grenzraum vom Ende des 16. bis zum Anfang des 19. Jahrhunderts. Hrsg. Rudolf Kropf, Gerald Schlag. Eisenstadt, 1998. 233. p. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland; 98.) Az egykorú Pápára: Szakály Ferenc: Pápa a török korban. In: Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig. Főszerk. Kubinyi András; szerk. Hermann István. Pápa, 1994. 125-200. p. Pálffy Géza: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16-17. században. = Történelmi Szemle, 1997. 2. sz. (továbbiakban: Pálffy, 1997.) 269-270. p. Ráttky György 1655-ben halt meg, még dominusza, Nádasdy Ferenc is bizonytalannak látta, hogy temetésére el tudjon menni, ugyanis Csepregen akkor pestis pusztított. Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL) P 1314. Batthyány család levéltára. Missiles (továbbiakban: P 1314. Bácsit. Miss.) nr. 32.406., 32.407. Nádasdy Ferenc Batthyány (I.) Ádámnak, Seibersdorf, 1655. július 13.; Szentjános, 1655. július 25. 185