Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Johann Seedoch: Hogyan került a kőszegi uradalom Esterházy Pál herceg tulajdonába?

káptalant megbízta a tulajdonjog bevezetésével és a birtokbeiktatással.

10 A káptalan Kis János olvasókanonokot és hahóti apátot küldte ki, aki a király képviselőjével, Gorup Ferenccel 1695. augusztus 3-án Kőszeg várában Káldos Ádám István németgencsi plébános, Nuápoh

17 Alfonz locsmándi plébános, Kopericz György atya helyetteseként Darasoczy Márton jezsuita atya - aki akkor a kőszegi jezsuita kollégium rektora volt -, Bárdossy György Vas megye fős zo Igabír áj a, Eldisalter János és Svetics János, Kőszeg szabad királyi város belső tanácsosai, valamint a szomszédok, Telekessy Pál, Horváth Mihály, Illés Imre, Lendamari István és Sail János, továbbá valamennyi telekhatáros személy jelenlétében véghezvitték a jogügyletet.

18 A birtokába beiktatott nádort Korlatovics László hercegi hivatalnok képviselte. Minthogy a jelenlévők közül senki nem emelt kifogást, a következő napon lefolytatták a második eljárást, a birtokbeiktatást, amelynek során a korábban jelenlévőkön kívül még két másik személy - nevezetesen Répcekethely mezőváros plébánosa, Gludovácz György és a nemes Derkovics Ferenc is megjelent. A birtokbaiktatást követően, Kolaisz Ferenc, a Soproni Harmincadhivatal ellenjegyzője a Pozsonyi Kamara okiratával, és Horváth Simoncsics János királyi jogügyigazgató nevében szót kért. Mivel 1681-ben a királyi fiskus, Széchy Péter gróf és Kőszeg szabad királyi város között egy bizonyos, pénzügyeket érintő szerződés jött létre, amelyet eddig nem vettek figyelembe, Kolaisz, valamint Krukovics Mihály a kőszegi polgármester, Benők István nevében ellentmondással éltek. A következő napon folytatták le a tárgyalás harmadik aktusát, amelyen további személyek - úgymint Dugovics György és Dongó György jezsuiták, a budai jezsuita kollégium javainak kezelői - is részt vettek. Harmadszor is sor került a birtokbaiktatásra. Ezt követően Rosty István - Batthyány Ádám és Batthyány Ferenc, Németújvár örökös urai nevében - ellenvetéssel élt, mivel Batthyány Ádám a kőszegi uradalom birtokait a Zrínyi család révén őt megillető, bizonyos örökösödési jogra igényt formált, Batthyány Ferenc pedig az uradalmat illető, és édesanyjától, Illésházy Katalin grófnőtől származó jogokat kívánta érvényesíteni. 1695. augusztus 11-én Nagy Imre elöljáró is kifogással élt Batthyány Zsigmond gróf nevében, melynek során a vasvári káptalan előtt bemutatott egy adóslevelet. Valamennyi ellenvetést felküldtek a Királyi Kúriához, hogy ott megvizsgálják azokat. Az összes iratot ugyancsak megküldték a királyi udvarba is. Az a tény, hogy 1695. december 2-án Kiss János olvasókanonok és Polczer György által 229 rajnai ft-ról kiállított számlát Grabagovics Ferenc uradalmi tiszt kifi16 MOL P 108. Esterházy cs. lt. Rep. 13. fasc. G. nr. 132. Az 1697. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben Naupy néven említették. Lásd: Búzás József: Kanonische Visitationen der Diözese Raab aus dem 17. Jahrhundert. 4- Teil. Eisenstadt, 1969. 371. p. (Burgenländische Forschungen; 55.) 18 MOL P 108. Esterházy cs. lt. Rep. 13. fasc. G. nr. 132. 180