Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

B. Benkhard Lilla: Kőszeg város déli védművei

ÖSSZEGZÉS Végigtekintve az emlékanyagon, (13. kép) látjuk, hogy az elmúlt bő egy évtizedben jelentősen megváltozott Kőszeg védelméről alkotott képünk. Korábban azt feltételeztük, hogy az egykori város forgalmát két egyszerű, négyzetes kaputorony ellenőrizte. Mára már nyilvánvalóvá vált, hogy egyik sem volt „egyszerű". A kulcsfontosságú déli városkapu védelmét barbakánnal és előretolt mellvédfallal sokszorozták meg, az utóbbi a vizesárkot szegélyező ellenfalba csatlakozott. A városfallal szerves egységben épült Alsókapu-torony létrejöttének idejét ma sem ismerjük. Sem a falazatokkal, sem a régészeti leletanyaggal nem tudjuk megerősíteni a forrásokban említett korai, 13-14. századi építést. Az eddig rendelkezésre álló adatok ezt a 15. századra valószínűsítik. Korábbi, fából készült előzményre utaló nyom sem került elő, ami nem jelenti azt, hogy nem lehetett ilyen. A városfal és a kaputorony előtt széles vizesárok húzódott,

65 rajta cölöpökön álló fahíd vezetett át. A zömök, kétemeletes épületet nyaktaggal ellátott, köralakú barbakánnal erősítették meg. A védelem hatékonyságát a törtvonalú rávezetés szintén növelte, lefékezve az esetleges támadás lendületét. így került a vizesárokban álló barbakán külső kapuja a délkeleti oldalra. Ekkor valószínűleg a híd irányát is megváltoztatták. Ugyanakkor legszélső pillérét már kőre cserélték ki (Fő tér l.),

66 mivel jelentős távolságokat kellett áthidalni.

67 A barbakán pontos építési idejét sem ismerjük. Az 1532. évi török ostrom után, a 16. század 30-as és 40-es éveiben húzhatták fel, amit az ellenfal építésével hozhatunk összefüggésbe.

68 Az ellenfal építésével vagyunk a legkönnyebb helyzetben. Róla ugyanis tudjuk, hogy közvetlenül az ostrom után, 1533-ban emelték. Vonalát (Fő tér 7.), a mellvédfalhoz való kapcsolódását (Fő tér 1.) feltártuk. Ezzel ez utóbbi keltezéséhez is közelebb kerültünk, hiszen így vitathatatlan, hogy szintén 1533-ban vagy közvetlenül utána épült. A két fal között víz már nem volt. Sajnos kiindulópontját azonban ^ma még nem ismerjük. A Csigás-toronytól a Hóhár-torony felé álló házak pincéiben folytatását eddigi vizsgálódásaink során még nem leltük fel, és a városfestményen sem látszik. Ha volt egyáltalán, talán fából vagy sövényből készült. Úgyszintén nem ismerjük az Alsókaputól az Öregtoronyig terjedő szakasz kapcsolódási pontjait. Nem világos, miképpen fordult vissza az Alsókapu előtti lőréses mellvédfal. A városfestmény valójában egy félbemaradt vagy visszabontott építményt ábrázol. A fal eredeti magassága a most látható szinten lehetett, és a barbakán sem emelkedhetett ki túlságosan a környezetéből. Az előretolt lőréses fal inkább a megfigyelést és a visszatartást szolgálta. A tűzerőt képező Véleményünk szerint egy kaputorony állt itt. Amíg világos képet nem kapunk arról, hogy hol volt az Alsókapu és hogyan csatlakozott az ún. Eló'kapu-toronyhoz, addig csak egyetlen toronyról, az Alsókapu-toronyról tudunk beszélni. A többiről még nincs információnk. Csak megközelítőleg, a barbakán külső kapuja a városfaltól kb. 17 méter, onnan a híd külső széle kb. 30 méter. Az 1560-as évekre való datálás mind történetileg, mind technikailag igen későinek és nehezen kivitelezhetőnek tűnik. 174