Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

B. Benkhard Lilla: Kőszeg város déli védművei

tett.

59 A keletebbre álló, ún. Lauringer-ház (Várkör 69.) udvarának déli szakaszában és a keleti pinceszakaszban azonosítottuk a már ismert terméskő falat.

60 Az itt szintén meglévő' falszakaszt más forrásból eddig nem ismertük. Magát a városfalat vizsgálva, ennek még egy, a védelemhez tartozó - eddig figyelemre nem méltatott - elemét fedezhetjük fel. Az Alsókapu és a Csigás-torony között húzódó szakasz középső részén, a mai Fő tér 11. számú ház mögött, a fal felső részén lombtalan időben egy falazott szuroköntő maradványa látható. (11. kép) A falsíkból háromszög alakban kiálló, sérült nyílás falazata téglából készült.

61 Az ilyen és hasonló szuroköntők szerves részei voltak a védelemnek,

62 Kőszegen azonban eddig még nem került elő hasonló. A falfelületet sokáig egy melléképület takarta,

63 majd elvadult növényzet futotta be. Helyszíni falkutatással a jövőben tisztázni lehetne összefüggéseit. A délkeleti terület más szempontból is külön figyelmet érdemel. Bár a Csigástoronyra ebben a dolgozatban nem térünk ki, mégis, a hozzá kapcsolódó városfalszakasz, az egykori vizesárok vonala, majd beépülése rendkívül izgalmas számunkra. A legfrissebb levéltári kutatás eredményeként egy újabb, ide vonatkozó, eddig ismeretlen Kari Schubert-féle rajz bukkant elő.

64 (12. kép) Az 1819-ből származó, színezett ábrázolás ugyan egy csatorna használatához készült, mégpedig az egykori elemi iskola, a Kelcz-Adelffy u. 13. számú ház összefüggésében, de szerencsés módon a tágabb környezet akkori megjelenését is részletesen megőrizte. Az alaprajzi megjelenítés mellett az elszigetelt épületek metszete is látható, jól mutatva a beépülés folyamatát. A bal alsó sarokban kiemelten látható a városfal két oldalához ragasztott két épület. Az északi oldalon álló földszintes lakóház (Kelcz-Adelffy u. 15.) tetőszerkezetét a gyilokjáró falára terhelték rá, így az a tetőtérben megmaradhatott. Délről egy - ma már elbontott - a Fő tér 21. számú ház mögötti melléképület támaszkodik a városfalhoz. Az átmetszett épületek mögött plasztikusan emelkedik ki a zárópárkány magasságáig álló, de tető nélküli Csigás-torony legfelső szintjén körbefutó lőrésekkel. Az alaprajzi kivetítésben a városfalhoz tapadó melléképületek mellett a torony előtt összefolyó két csatornaágra érdemes felhívni a figyelmet. Valószínű, hogy kialakításakor a korábbi vizesárok vonalát, sarokpontját és vízelvezetési helyét használták fel. A vízrendszer feldolgozása azonban már túlmutat témánkon. A helyreállítás során - 1996-ban - jó szándékkal a falszakaszt bemutatás céljából körbeásták és kifúgázva letisztították. Itt szeretnék köszönetet mondani kollegámnak, Ivicsics Péternek, akivel együtt végeztük és végezzük a műemléki bejárásokat. Pontos felmérést eddig - állvány hiányában - nem tudtunk végezni. Burgen und Feste Plätze. Europäischer Wehrbau vor Einführung der Feuerwaffen Systematisches Fachwörterbuch. München, 1996. 86-87. p. Kőszeg. Híres magyar városok régi képes levelezőlapokon. Szerk. ifj. Giczy József; képaláírások Bariska István. Kőszeg, 1994. 24. p. 31. kép. VaML KFL Kőszeg város tanácsának iratai. Divisionales et Executionalia. Politikai jegyzőkönyvek 49. köt. 67. p. 172