Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

B. Benkhard Lilla: Kőszeg város déli védművei

A földszinti nagy helyiség utcai falának belső síkjától 3,4 m-re, a városfaltól kb. 37 m távolságra, a betonpadló alatt már 8-14 cm mélyen előbukkant a 64-65 cm széles ellenfal. (8-9. kép) Ehhez ragasztották hozzá a pince későbbi alapfalát és a pinceboltozatot. Világossá vált, hogy a 18. század második felében épült Fő téri házakban mindenütt így foglalták bele a vizesárok ellenfalát, vagyis oly módon, hogy az ne az utcai homlokzati fal alá, hanem attól pár méterrel hátrább, az első pinceszakasz belső fala alá kerüljön. Ezt igazolják a Fő tér 9., 11. és 19. számú épületek is. Ez, a városfallal nagyjából párhuzamos ellenfal egy lőrésekkel ellátott - eddig szintén ismeretlen - további mellvédfallal együtt képezte az Alsókapu „elővédművét". A védmű meglétét először Szövényi István vetette fel, azonosítva azt az 1746. évi városképen a kaputorony előtt látható építménnyel." A két fal szerves kapcsolatát és az öt lőréssel kialakított falat a Fő tér 1. számú épület kiugró földszinti részében találtuk meg, szintén 1999-ben, a kivitelezési munkák közben. (10. kép) A falazat az épület keleti oldalán lévő, toronyszerű kiugrás földszintjének keleti felmenő falával azonos. Anyaga kisebb méretű terméskő, ún. cáki kő, mégpedig fehér, enyhén sárgás színű, meszes, apró kavicsadalékkal kevert habarcsba rakva. Itt-ott agyagadalck is látszik. Helyenként fehér, meszes habarcsba rakott téglapótlások - későbbi javítások - mutatkoznak. A 190 cm magasan álló fal 460 cm hoszszan, enyhén ferdén fut déli irányba, de nem ér el egészen az épületrész végéig, mivel azt visszabontották. További szakasza az utca szintje alatt megtalálható,

56 és az ellenfalhoz szervesen kapcsolódó része hegyesszöget zár be. Szélessége 60 cm,

37 alapozási kiugrása a mai padló alatt -30 cm-en húzódik és 6-10 cm kiülésű. Az alapozás szerves egységet alkot a felmenő falazattal, textúrája azonban eltér attól: hézagosan és egyenetlenül rakott, nagyméretű kövekből áll. Felülete az alapozási kiugrástól lefelé kb. 80 cm-ig égett. 80 cm mélységben 1-2 cm vastag sötét, égett csík húzódik, fa maradványokkal, mely jelenség leégett faszerkezetre utal. A falhoz csatlakozó rétegek a Fő tér 7. számú háznál látottakkal azonosak, sajnos azonban itt csak -120 cm mélységig vizsgálhattuk. Az alapozási kiugrástól felfelé +118 és +123 cm között húzódik a lőrések könyöklője. Az öt lőrés közül egy - a déli - teljesen ép, kettő csorbázott, de jó állapotban van, az északi kettő pedig igen roncsolt.

58 A lőrések magassága kb. 50 cm, szélességük változó: 40 és 46 cm közötti. Könyöklőjük töredezett, felső lezárásuk egységesen egy-egy nagyméretű, lapos terméskő. Rézselésük iránya délkelet-északnyugat, kivéve az ellenfal felé esőt, amely inkább a fal felé fordul. Az ép lőrésben még a 10x10 cm nagyságú - a szakállas puska megtámasztására szolgáló - fa támasz is a helyén található. Itt Szövényi, 1963.92. p. Az utcai burkolat felbontásakor egyszer már megfigyeltük a fal vonalát közvetlenül az utcai fal mellett, akkor azonban még nem tudtuk mihez kötni. Teljes falszélességet mérni csak a ló'résben tudtunk, némi eltérés lehetséges. Nem helytálló és érthetetlen az a megállapítás, miszerint a lőrések a pincében vannak. Bakay, 2001. 66. p. 170