Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)
B. Benkhard Lilla: Kőszeg város déli védművei
Sajnos a kutatás eredményeit ma sem látjuk tisztán és annak számos eredményével nem tudunk egyetérteni. 48 Az 1991-ben és 1992-ben elvégzett ásatás és a korábbi műemléki terepbejárásaink tapasztalatait figyelembe véve Mentényi Klárával együtt 1999-ben és 2000-ben végeztünk a Városház u. 2. számú házban a felújítási munkákhoz kapcsolódva építéstörténeti kutatást és régészeti megfigyelést. 49 Ekkora már világossá vált, hogy a törtvonalú utca házainak pincéiben - mindkét oldalon - ott húzódnak az egykori barbakán falai (Városház u. 1. és 2.). Házunk maga is törtvonalú, földszintes, klasszicizáló, késő-barokk, 18. századi lakóépület a déli városkapuhoz vezető utca keleti oldalán áll. Igazi dísze az utcára néző felülvilágítós, kőkeretes bejárat. Keskeny, középfolyosós elrendezésű, észak felé egy utcára nyíló, síkmennyezetes szobából, egy mögötte elhelyezkedő", dongaboltozatos konyhából, majd pedig kelet felé pitvar-előtérből állt, amelyhez keleten később még egy toldalék helyiséget, ún. konyhát kapcsoltak. A városfal felé eső rövid szakasz csak később épült be, korábban itt köz (reichni) volt. A keskeny középfolyosótól dél felé két síkmennyezetes szoba nyílik, egyik az utca, a másik az udvar felé. A délnyugati sarokszoba utcai fala előtt, a padló felbontása és a csekély, 30 cm-es feltöltés eltávolítása után vált láthatóvá az íves barbakán keleti oldalának egy rövid szakasza. (6. kép) A barbakán kemény, sok és nagyobb kavicsadalékkal kevert, jó megtartású habarcsba rakott ún. cáki kőből épült. Felületkezelésnek - durva vakolatnak - nyoma csak egy csekélyke darabon maradt meg. Nyílásra utaló elválást nem találtunk. Teljes falvastagságát átmérni nem lehetett, mivel annak nagyobbik része az utcai falba, illetőleg a mai utca területére esik, így csupán 65 cm-es kiülését dokumentálhattunk. Az utcai oldalon belül a pinceboltozat miatt további szakaszt azonosítani nem lehetett. A pincében megmaradt barbakán íves falát a pince használata miatt teljesen felmérni nem tudtuk. Ugyanakkor megállapítottuk, hogy a barbakánt már lebontották, amikor a szomszédos ún. Schaffer-féle házat (Városház u. 4.) megépítették. Ennek egykori, fehérre meszelt felületét még megfigyelhettük a mai burkolat alatt. Kutatott házunk még később épült a védmű maradványainak felhasználásával. így például nagy valószínűséggel azonosítható az északi részben az Alsókapu-torony délkeleti falszakasza. 5 Az utca nyugati oldalán álló és a városfalhoz délről támaszkodó ház (Városház u. 1.) pincéjében, annak keleti fala alatt található a barbakánnak az, az épen álló szakasza Többek között nem világos, hogy hol és hogyan állt az Alsókapu-torony, milyen összefüggésben volt és hogyan csatlakozott az ún. Előkapuhoz, amely egyszerre kapcsolódott a városfalhoz, de ugyanakkor a városfestmény eló'retolt védművével is azonos lenne. Sajnos, a példaként bemutatott krakkói barbakánban a bártfait fedezhetjük fel. Bakay, 2001. 59. p. 44. kép. A közölt rajz valójában Miskovszky Viktor 19. század végén megjelent művéből való. Miskovszky Viktor: Bártfa középkori műemlékei. A városház s a város erődítményeinek műrégészeti leírása. Monumenta Hungáriáé Archeologica. Bp., 1880. 18. p. 1. idom. Az eredeti nyomat a KOH Tervtárában van, ltsz. 13.451. Az itt szereplő valamennyi kutatás éppúgy, mint a közel 20 éve folyamatos feltárások zöme közös munkánk eredménye, amiért külön köszönettel tartozom. Mivel ebben az épületrészben ekkor építkezés nem folyt, így teljes bizonyossággal erről csak egy későbbi kutatás után nyilatkozhatunk. 166