Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

B. Benkhard Lilla: Kőszeg város déli védművei

tér 4-6.)

41 Az agyagos és kavicsos felületre alapozott, 160 cm széles, gyilokjáróval, lőrésekkel ellátott, terméskő falszakaszt a kutatók olyan 15. századi falazatnak minősítették, amelynek építése talán már a 14- században megkezdődött.

42 A szondázó jellegű feltárás nagyobb összefüggések megállapítására nem volt alkalmas. Kulcsfontosságú területen - az Alsókapu előtt, a Városház utcában, annak törésvonaláig - 1991-ben és 1992ben nyílt lehetősége Bakay Kornélnak régészeti kutatást végezni. Ennek során - mint a forrásokból láthattuk - egy teljesen ismeretlen, nyaktaggal ellátott, köríves barbakán került a felszínre, amit visszatemetés után a burkolati bemutatás követett (építész tervező: Rákóczy Péter). (5. kép) A nagy érdeklődésre számot tartó eredmények bemutatására egy évtized múltán került sor.

43 Eszerint a mai torony déli falától 550 cm-re előrenyúló és feltárt 189 cm széles, erős habarcsba rakott kőfalú, 7,5x4 m nagyságú tornyot, amely a városfallal kötésben, tehát egyidőben épült, Bakay Koméi nem azonosította az Alsókapuval, hanem egy eddig ismeretlen előkapunak vélte, és az 1746-os festményen is látható előretolt védművel hozta összefüggésbe. így a lebontott Alsókapu nagyobbrészt a városfalon belül állt volna, de hogy hol, azt nem tudtuk meg. A 3 bécsi öl

44 hosszúságú, nyaktaggal ellátott, köríves, 38x32 láb

43 belső átmérőjű, 3-5 láb falvastagságú barbakánt ehhez az előkapu toronyhoz építették volna hozzá, kötés nélkül.

46 A barbakán a vizesárokban állt, terméskő falazatának jelentős hosszúságú és 2 m magasságú szakasza maradt meg. A 15-16. századi járószint a mai utcaszint alatt 2 m mélységben húzódott. A köríves falszakasz délkeleti részén volt a kapunyílás. A feltárásból a 15. századinál korábbra keltezhető leletanyag nem került felszínre, zömében 16., majd 17-19. századi anyag jelentkezett. A rendelkezésre álló adatok alapján Bakay a kő városfalat az első kaputoronnyal (?) a 15. századra, a hozzáépített barbakánt az 1560-as évekre datálta.

47 Itt köszönöm meg M. Kozák Éva régész kolleganőm munkánkhoz nyújtott segítségét. M. Kozák Éva: Kőszeg, Jurisics tér 6. In: Az 1974. év régészeti kutatásai. Bp., 1975. 125. p. (Régészeti füzetek. 1. Ser.; 28.); Kozák Károly: Az OMF régészeti kutatásai, 1973-1974-ben. In: Magyar Műemlékvédelem, 1973-1974. Szerk. Dercsényi Dezső. Bp., 1977. 372. p. (Országos Műemléki Felügyelőség kiadványai; 8.) 2001-ben vehettük kézbe Bakay Kornél egész Kőszeg középkori történetét, építéstörténetét sajátos szemszögből és stílusban tárgyaló könyvét. Bakay, 2001. 367 p. Az értékelésnek ugyan nem ez a fóruma, de szigorúan témánkra szorítkozva mégis reflektálnunk kell rá. Hosszmérték. 1 bécsi öl = 1,896 méter. Mértékegységek. In: Geodéziai számítások. Szerk. Vincze Vilmos. Bp., 1959., 581. p. Hosszmérték. 1 láb = 31,6 cm. Uo. Bakay, 2001. 61. p. A szerző elég tág határok között, hol centiméterben, hol bécsi ölben adja meg a méreteket, így a falvastagság 3-5 láb, azaz 93-151 cm lenne. Sajnos, a közölt alaprajzon nem szerepel az Előkapu-torony megjelölés. 7 Bakay, 2001.98. p. 164