Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)
B. Benkhard Lilla: Kőszeg város déli védművei
A FORRÁSOK A korai, 16-17. századi ábrázolások - Erhard Schön fametszete és Peter Zimmermann rézkarca 13 - sajnos érdemben nem használhatóak. A verseskötethez készült illusztráció feladata nem a topografikus pontosság, hanem a borzalmak bemutatása volt. így jelenik meg annak előterében a foglyokat és levágott főket hurcoló nagyszámú török sereg, és a háttérben a felégetett falvak mellett a kép jobb oldalának nagyobbik részét kitöltő ostromlott Kőszeg városa. Az illusztrátor aligha járt helyszínen. Zimmermann rézkarca némileg közelebb áll a valósághoz: bár elkülönül rajta a város nyugati felében vizesárokkal és fallal kerített vár és az előtte lévő elővár, ám összehasonlításra ez sem alkalmas. Az akkor már álló nyolc toronyból csupán hatot látunk rajta. A déli oldalon, az Alsókapu helyén egy, a vele szemben lévő Felsőkapunál jóval szerényebb, kétszintes, hasáb alakú torony emelkedik. Kifelé, a délről kanyargó úthoz a vizesárkot átívelő cölöpökön álló híd csatlakozik. A 17. század második felében készült rézkarc 14 valójában Zimmermann munkájának leegyszerűsített változata. A kutatás szempontjából Fancz Bálint igen megbízható, 1746-ban készült festményére támaszkodhatunk leginkább. 1 ' (2. kép) A kép szerencsés módon kedvező pozícióból ábrázolja a várost, melynek ekkor még jó állapotban állnak falai és tornyai. A városfal déli szakaszának középső részén magasodik a zömök, középkori tömegű, de barokk formájú kaputorony. A belváros felé néző északi homlokzata négy szintre tagolódik. Földszintjén széles kapunyílás, felette vízszintes osztópárkánnyal elválasztott, 2-2 keskeny résablakkal (lőrésekkel) áttört első és második emeleti szint van. Legfelül a padlástérből a toronyzenészek számára kiképzett erkély nyúlik ki. 16 A magas tető cseréppel fedett. A keskenyebbik, nyugati homlokzathoz a városfal, illetve a Tábornokház csatlakozik, a keleti falhoz pedig csak a pártázatos városfal, valamint egy nyitott féltetővel fedett fakonstrukció. Ugyanezen az oldalon, az északkeleti sarkon álló Csigás torony és az Alsókapu között még egy, nyílás nélküli falazatot látunk. Az Alsókaputól délre íves árkádsoron álló, cseréppel fedett építmény látható, mely nyugat felé nem folytatódik, hanem zsindellyel fedett, talán fa lezárással végződik. Mindkettőt jegyezzük meg, később visszatérünk rájuk. Kari Schubert 1808-ban készült rézmetszete 1 ' (3. kép) már a védelmi rendszer felbomlásáról árulkodik. Míg Fancz Bálint festményén a város erődítettsége hangsúlyosan Schön, Erhard: Ein Klag zu Gott vber die grausamliche manigfaltigen wüterey deß Blutdürstigen Türeken vmb gnedige hilff. Augsburg, 1607. megjelent művéből való. Ennek egy példánya a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnokában található ltsz. T 4233. Lelkes István: Kőszeg. Bp., 1960. 53. p. 38. kép, 154. p. (Magyar műemlékek) Fancz Bálint képíró Sacrae Virgini Rötensi Sanctis Vendelino ac Leonardo peconb, Ive periditans Vrbs Gimia vovet című kegyképe a Kőszegi Városi Múzeum tulajdona. Közölve többek között Bariska, 1982a. 3233. p. 25. kép. A tornyosok számára az erkélyt 1723-ban építették. Bariska István - Németh Adél: Kőszeg. Bp., 1984. (továbbiakban: Bariska - Németh, 1984.) 49-50. p. (Magyar városok) Kari Schubert Kön[iglidie] FfreíJ S[ladt] Güns című, 1808-ban készült rézmetszetének egy példánya megtalálható: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (továbbiakban KOH) Tervtár, ltsz. 3095. 158
