Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Varga]. János: Reformáció és rekatolizáció a dunántúli végeken

eltérö mennyiségű terményszolgáltatást Szalonakon 3, Szentpéteren 6, Csákányban 22 Vi hold szántó és 4-11 szekér szénát termo' rét használati joga egészítette ki.

45 A püspöki, esperesi és prédikátori fizetések hozzávetőleg megegyeztek a Batthyány uradalom gazdasági és katonai tisztségviselőinek (udvarbíró, tiszttartó, majoros, illetve kapitány, hadnagy, gyalogos vajda) évi járandóságával.

46 A gyülekezet mesterembereit terhelte a parókia és a templom karbantartása.

47 Azon túl a jobbágyok tartoztak „ ... az ministemek szántással, vetéssel, aratással ,.. kertműveléssel, fahordással [és] az szőlőt művelni."*

8 Mindezt a földesúri kötelezettségek mellett, robotmunkában végezték. Növekvő terheik olykor - a kisebb ellenállás, a prédikátor irányában hatva - konfliktushoz vezettek. Ez történt Bejthe Imre körmendi tisztségviselése idején. Mivel a lelkész nem értett szót a szolgálatmulasztókkal - ráadásul a helybeli tiszttartó megfosztotta szántóföldjének és rétjének használatától - áthelyezését kérte Batthyány (II.) Ferenctől.

49 A várbeli katonák azonban ragaszkodtak személyéhez, mert - mint írták - „... ilyen bölcs lelki tanítót máshonnan nagy költséggel és fáradsággal kellene keresni.. ,,"

3

° ezért nem kívánnak mást helyette. A dominusz mégis átirányította apja halála után a németújvári parókiába. Már ott írta, ezúttal a szentgrótiakat ostorozó levelét: „... ez hitvány szentgróti fára (egyházközség) megeszi immár az [helybeli] prédikátort, és éhen öli. Engedetlenek. Tfc esztendőtől fogva ... sehová nem kötelezik magukat, nem adnak semmit [a] prédikátornak .... A szalonakiak ugyanúgy viselkedtek, és amikor papjuk megtagadta tőlük a lelki szolgálatot, „... megdühödtek ..., ki akarták küldeni (ti. hivatalából) és mást a helyébe helyeztetni."

31 Pedig egyik-másik prédikátor nemcsak Isten igéjével szolgált, hanem híveinek ügyes-bajos dolgaiban is eljárt. Mint Bejthe utóda, Alsólendvai Péter Körmenden, aki egy parázna asszony kázusában folytatott vizsgálatot,

53 vagy a kezességvállalási perben tanúskodó Náray Gáspár Csákányban.

54 3 Iványi, 1990. 107., 139., 148., 161-162., 222-223., 227. p. Ezzel szemben Huszár Gál magyaróvári prédikátor csupán 25 ft készpénzfizetést kapott egy esztendőre. Bottá István; Melius Péter ifjúsága. A magyarországi reformáció lutheri és helvéti iránya elkülönülésének kezdete. Bp., 1978. 79. p. (Humanizmus és reformáció; 7.) Vö.: Varga]. János: Szenátorok katonai szolgálata a XVI-XVII. századi dunántúli nagybirtokon. Bp., 1981. 34-49. p. (Értekezések a történeti tudományok koréból Új sorozat; 94.); Vő.: Gazdasági és katonai tisztségviselők a 17. századi Batthyány nagybirtokon. In: Emlékkönyv Berlász Jenő 90. születésnapjára. Szerk. Búza János. Bp., 2001. 467-475. p. (Gazdaságtörténet - Könyvtártörténet. Gazdaság és társadalomtörténeti kötetek; 1.) 7 Iványi, 1990. 204., 219-221., 251., 293. p. Bejthe Imre 1620. január 12-én török rabot kért Batthyány (II.) Ferenctől a ház körüli munkák elvégeztetésére. Iványi, 1990. 234. p. 8 Iványi, 1990. 220. p. 9 Iványi, 1990. 128-129., 131., 138-139., 163. p. 0 Iványi, 1990. 133. p. 1 Iványi, 1990. 282. p. 2 Iványi, 1990. 281. P

. 3 Iványi, 1990. 195. p. 4 Iványi, 1990. 228. p. 128